A 2024. június 9-ei osztrák-magyar tornádó kárfelmérése
Beküldte Zivipötty - h, 07/01/2024 - 17:18Bevezetés:
Bevezetés:
Június első napjai konvektív szempontból igazi csemegének számítottak, melyre a koronát egyértelműen 9-e délután tette fel, amikor egy igen látványos szupercella révén volt szerencsém életem első tornádóját is megfigyelni - tisztes távolságból. De ne szaladjunk ennyire előre, a korábbi napokban is akadt már látnivaló.
A viszonylag mozgalmas augusztus után szeptemberben az anticiklonos, száraz idő beköszöntével úgy lett vége a zivatarszezonnak, mintha elvágták volna. Pedig reménykedtem egy, a tavalyi szegedi szupercellás esethez hasonló szezonzárásban, de úgy tűnt, idén ez elmarad. Október végén azonban "megmozdult felettünk a légkör", sorra érkeztek a ciklonok, frontok, és mivel még kitartott az enyhe idő, több alkalommal is jelentősebb zivatar- és szupercella-esélyek mutatkoztak. Nekem október 27-én és 31-én nyílt lehetőségem vadászatra.
Augusztus 5-ére virradóan egy délnyugatra kialakult mediterrán ciklon alakította az időjárást. A hozzá kapcsolódó teknő előoldalán délnyugat felől egyre labilisabb és nedvesebb levegő áramlott fölénk, miközben a szélnyírás elérte a 20-25 m/s-ot. Ekkor éjszakás szolgálatban voltam Ferihegyen, és előzetesen már több modell is számolt zivatarok és szupercellák lehetőségével, így bizakodva vártam az estét, de az, ami végül történt, eléggé túllőtt a célon...
A június 23-ai viharvadászat után a következő izgalmasabb helyzet július 10-13. között következett, amikor is két hidegfront hatására esély nyílt szupercellák és zivatarrendszerek kialakulására. Az eseményeket ezúttal otthon, Egyházasrádócon és környékén követtem végig (11-én ugyan Budapesten voltam, de akkor nem történt semmi), és bár országosan nézve a fő attrakció végül a Dél-Dunántúlon volt 13-án, azért a nyugati végeken is akadt látnivaló. :)
2023. június 23-án a néhány napos hőséget lezárva egy markáns hidegfront érkezett nyugat felől. Az utóbbi évek "jó" szokása szerint az alacsonyabb szinteken már napközben betört az északias szél a Dunántúlra, azonban az északnyugati országrészt kivéve még így is tekintélyes, 3000 J/kg körüli CAPE halmozódott fel, és a Dunától nyugatra a szélnyírás elérte a 15-20 m/s-ot.
2023. március 28-án az előző nap átvonult mediterrán ciklon mögött egy teknő helyeződött fölénk, mely a magasban érkező hőmérséklet-csökkenéssel (labilizálódással) és örvényességgel megfelelő körülményeket teremtett hózáporok kialakulásához. A legkedvezőbb légköri viszonyok az ország keleti, északkeleti harmadára látszódtak, mivel ott volt a leghidegebb a magasban, az alacsonyabb szinteken pedig a szokásos módon egy tartósabb konvergencia-zóna is jelen volt a térségben.
2022. szeptember 29-én egy hullámzó frontálzóna húzódott felettünk, melynek előoldalán délen, délkeleten viszonylag meleg, míg a hátoldalán északnyugaton hűvös idő volt. Előbbi területen napközben - az év ez időszakához mérten - jelentősebb labilizálódást mutattak a modellek nagy szélnyírással, és a legtöbb nagyfelbontású, nem-hidrosztatikus modell (pl. Arome, WRF és a két svájci HD) számított szupercellás zivatarok kialakulására a térségben, igaz időben és térben eltérően - némelyek csak este, némelyek pedig a határon kívüli területeken.
Az augusztus 20-ai időjárás, illetve annak következményei napok óta lázban tartják a közvéleményt, és lassan elérkezik az elhalasztott tűzijáték időpontja is. Mi nem szeretnénk politikai csatározásokba bocsátkozni, ugyanakkor szakmai szemszögből kicsit körüljárnánk a múlt eseményeit, és természetesen a sokakat érdeklő kérdésre is megpróbálunk választ adni: vajon szombat este milyen idő várható? Mivel ez most nem a hagyományos értelemben vett konvektív előrejelzés lesz, így blogbejegyzés formájában tesszük mindezt.
2022. augusztus 19-én hosszú idő után újra viharvadászatra érdemes helyzet körvonalazódott, ugyanis nyugat felől egy hullámzó hidegfront érte el az országot. A front előterében forró, labilis, de főként az alacsonyabb szinteken viszonylag száraz légtömeg tartózkodott, így akadt némi bizonytalanság a konvekció jellegét (talajalapú vagy emelt) és szervezettségét (kezdetben még izoláltabb vagy már eleve rendszerbe szerveződő) illetően, ám mivel a szélnyírás elegendő volt, szupercellák kialakulását sem lehetett kizárni.