2023. március 28-án az előző nap átvonult mediterrán ciklon mögött egy teknő helyeződött fölénk, mely a magasban érkező hőmérséklet-csökkenéssel (labilizálódással) és örvényességgel megfelelő körülményeket teremtett hózáporok kialakulásához. A legkedvezőbb légköri viszonyok az ország keleti, északkeleti harmadára látszódtak, mivel ott volt a leghidegebb a magasban, az alacsonyabb szinteken pedig a szokásos módon egy tartósabb konvergencia-zóna is jelen volt a térségben. Elsősorban ezeken a tájakon hózivatarok előfordulására is esély látszott, és ugyan éjszakás műszak után, de pont ráértem, ezért úgy döntöttem, elvonatozok a térségbe "nézelődni". Hajdúszoboszlóra esett a választás, mivel ez nincs olyan messze Ferihegytől (= alig két óra vonatútra, de hát ez alatt nem is viharvadászat a viharvadászat :) ), és az előzetes "Google felderítés" alapján a vasútállomás a város szélén van, ahonnan könnyen elérhetőek nyíltabb, kis forgalmú területek a város peremén.
A hózivatarral végül nem volt szerencsém, de két hullámban látványos, intenzív hózáporok vonultak át, így azért nem volt értelmetlen a vadászat, főleg, hogy Pesten nem sok minden történt. Bár a szeptemberi szegedi vadászatomhoz hasonlóan az eredetileg tervezett vonatot most is lekéstem, és így csak fél 1 után értem oda, ezúttal sem maradtam le semmiről, mivel akkor kezdtek beindulni az események. Amint elfoglaltam a vasútállomástól néhány percnyi sétára lévő megfigyelőhelyem, ÉNy, Ny felé egy dél felé elnyúló konvergens sáv mentén már kezdtek is "berottyanni" a hózáporok, majd nem sokkal fél 2 előtt meg is érkezett a zóna.
Az érkezéséről egy gyorsított videó is készült (sajnos előzetesen elfelejtettem feltölteni a kamera akksiját és helyet csinálni a kártyán, így csak ezt az első rendszert tudtam így rögzíteni):
A csapadék záporhoz hűen nem volt egyenletes, rövid idő alatt hol legyengült, hol megerősödött, kisebb szünetek is voltak benne. Ilyenkor szépen meg lehetett figyelni a környező csapadéksávokat, melyekben olykor burst-ös jelleg is látszott, noha jelentősebb szél ekkor még nem volt.
Később a távolodó rendszer hátoldalán mammák tűntek fel.
Ahogy elvonult a tömb, mögötte rögtön érkezett a modellek többsége által is várt hosszan elnyúló, nagyobb tömb észak-északnyugat felől, mely a fő konvergencia-zónához és egyben a teknő örvényességéhez kapcsolódott. Ennek déli ága ekkor még fejlődőben volt, így északnyugatra egy látványosan fortyogó gomolysor bukkant elő az elvonuló hózápor csapadéksávjai mögül, amiből 10-15 perc alatt szép Cb-k nőttek, rövidesen pedig megindultak belőlük a csapadéksávok is. Nem is tudom, hogy nem bírtak ezek dörrenni, bár a csapadékmező déli szélén kicsit később azért csak lett néhány villám tőlem kb. 30-40 km-rel délre, Berettyóújfalu mellett.
A rendszer negyed 3 körül érte el Hajdúszoboszlót, már egy összefüggő "hófallal", és a következő kb. fél órában váltakozó intenzitású, olykor meglehetősen sűrű, nagyszemű hódarazáport okozott. Az egyik erősebb góc érkezését fél 3 után pedig erősebb széllökések is kísérték.
A hódarás etap végére átmenetileg kifehéredtek a tetők, földek, de utána hamar elolvadt a vékony hólepel.
A rendszer hátoldalából ezt követően egy ideig még gyengülő, "rendes" pelyhes hózápor esegetett, majd újabb mammák következtek, végül az elvonultával kisütött a nap.
Időközben azonban már jelentősebben visszaesett a hőmérséklet és a konvergencia is nyugatabbra tolódott, így látszott, hogy érdemi események már nem várhatóak a környéken. Ezért elindultam haza, de út közben a vonatból még lekaptam egy-két környékbeli hózáport.