Publikációk, fordítások

Az alábbi tudományos ismeretterjesztő anyagunk Komjáti Kornél (témavezetők: Csirmaz Kálmán és Breuer Hajnalka) diplomamunkáján alapul. A dolgozatban a Kárpát-medencében előforduló zivatarláncok környezeti feltételeit vizsgálták meg, különös tekintettel azok hatásait a squall lineok morfológiájára. Parker és Johnson (2000) munkássága óta tudjuk, hogy a vonalas zivatarrendszereket három alap kategóriába sorolhatjuk a réteges csapadékú (sztratiform) terület elhelyezkedése alapján: hátoldali sztratiform (trailing stratiform – TS), párhuzamos sztratiform (parallel stratiform – PS),  és előoldali sztratiform (leading stratiform – LS) rendszerek. A különböző típusok más-más veszélyes időjárási jelenségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban. A TS rendszerek gyakorta heves szélviharok előidézői, míg a PS és LS rendszerek esetében az ún. torlasztó hatás miatt magas a villámárvizek kialakulásának valószínűsége. A dolgozat célja, hogy az elmúlt évtized (2010 – 2019) Kárpát-medencében kialakuló zivatarláncainak környezeti feltételeit megvizsgálja a konvektív paramétereken és a különböző meteorológiai változókon keresztül, beleértve mindezek tendenciáját a zivatarláncok kiindulási és érett állapotában. A kutatás kiemelt célja, hogy a vizsgálandó meteorológiai mezők kielemzése révén egy előrejelzési segédletet tudjon nyújtani a zivatarláncokra vonatkozóan, meghatározva, hogy mely rendszertípus számára ideálisak a környezeti feltételek. 

Bevezető

Ismeretterjesztő anyagunk második részében megismerhetitek az átdolgozott/módosított Fujita-skála (EF-skála) létrehozásának hátterét, valamint annak megfelelő használatát.

Új és egyben befejező ismeretterjesztő anyagunkban betekintést nyújtunk a nem-mezociklonális tornádók világába, mely során megismerhetitek ezen légörvények kialakulási hátterét, valamint fejlődésük egyes stádiumait. Mindezeken túl egyéb s olykor igen különleges légörvényekről is olvashattok majd.