Bevezetés:
Ahogy arról korábban már Pintér István és jómagam blogbejegyzésében is beszámoltunk, 2024. június 9-én egy tornádó alakult ki Magyarország nyugati határvidékén, Szombathelytől nem messze. Az Alpok délkeleti lábánál, hozzávetőlegesen a Graz-Sárvár vonalon aznap délután egy összeáramlási zóna jött létre, mely mentén 4 óra után több zivatargóc is kipattant. Ezek közül a két legnyugatabbi, szorosan egymás mögött haladó szupercella Burgenlandban megerősödött, és 6 órára részlegesen összeolvadtak. Amerikai és európai esetek alapján egyaránt kimutatták korábban, hogy az ilyen folyamatok megfelelő egyéb hatások fennállása esetén kedvezhetnek tornádógenezisnek, és feltételezhető, hogy ebben az esetben is szerepe lehetett ennek a tornádó létrejöttéhez. Az elérhető ausztriai megfigyelések alapján 18:26 körül már földet ért a forgószél Nagyszentmihálytól (Großpetersdorf) délre, az előző éjszakai, kiadós csapadékot produkáló zivatarrendszer nyomán kiáradt Pinka árterében. Ezt követően kárjelentések érkeztek Sámfalva (Hannersdorf) közeléből és a Csémtől (Schandorf) délkeletre található erdőből, majd a határon átkelve Narda déli felén is áthaladt a tornádó, ahol már épületekben is jelentős károkat okozott. A helyzet érdekességét az adta, hogy mindeddig az időpontig nem alakult ki határozott kondenzációs tölcsér, inkább csak a felhőből lenyúló tuba, ritkábban kisebb-nagyobb, szakadozott "örvénydarabok" mutatkoztak, de a felszínen felkavart por és törmelék, melyet több szemtanú is levideózott, egyértelművé tette a tornádó meglétét. Toronytól északra elhaladva azonban 1-1,5 percre teljesen lenyúlt a tornádótölcsér, majd egy átmeneti visszahúzódás után Sétől északra ismét. A végső feloszlás 19:04 körül következett be, tehát a tornádó teljes időtartama több, mint fél óra volt, viszont eközben valószínűsíthetően többször lehettek olyan időszakok, amikor nem volt - érzékelhető erősségű - örvénylés a felszínen, melyről a megfigyelt károk is árulkodtak.
Egy kis ismétlésként a tornádó legfejlettebb állapotában Toronytól kissé északra (Szombathely délnyugati határából fotózva):
Kárfelmérés:
A tornádó útvonala meglehetősen pontosan rekonstruálható volt az osztrák és magyar területen készült videók, fotók, illetve szervezett viharvadászatok és kárfelmérések által. A Viharvadászok Egyesületének képviseletében Pintér István élőben követte végig a tornádót Szombathely keleti-, jómagam pedig a délnyugati határából, és István közvetlenül utána Torony mellett rövid kárfelmérést is végzett, míg én később több turnusban részletes dokumentációt végeztem az érintett magyar területeken. Az alábbiakban ezek olvashatók helyszínekre bontva, nyugatról keletre haladva. Az egyes térképkivágatokon a fehér nyilak a fák/bokrok jellemző dőlési irányát, a kék területek pedig a tornádó megfigyelhető nyomait jelzik, míg a helyszínek megnevezése után zárójelben szereplő dátumok a kárfelmérések idejét jelzik.
A tornádó útvonala az észlelések és kárjelentések alapján (a kárjelentések forrása az egyes eseteknél szerepel):
Sámfalva/Hannersdorf és Csém/Schandorf (2024.06.09. és 2024.06.30.): A tornádó károkozásáról már Burgenlandból is érkezett néhány jelentés. Egyrészt többen videózták a talajon kavargó tölcsért Nagyszentmihályról, amint a megáradt Pinka árterén keresztülhaladt, de itt pontos helyszín és kárinformáció nem állt rendelkezésre. A heves, károkozó zivatarokkal (is) foglalkozó osztrák Skywarn egyik viharvadász csapata 3 helyszínen is megfigyelt károkat a Sámfalvától délkeletre fekvő erdős/fás területen, melyek között nagyobb, kettétört fák is voltak. Az ő dokumentációjuk helyadatokkal és részletes fotókkal a viharvadászatukról készült összefoglalójuk második felében látható. Emellett Zag Lívia beszámolója alapján a Nardától kb. 2 km-re nyugat-délnyugatra, Csémtől délkeletre lévő erdőn is áthaladt a tornádó, mely ott nagyobb fákat is kidöntött vagy kettétört. Nardai beszámolók alapján pedig néhány kisebb faág onnan egészen a faluig elrepült.
Káresemények a Csém melletti erdőben (fotók: Zag Lívia):
Narda (2024.06.09. és 2024.06.30.): Az egyetlen lakott terület, melyet a tornádó érintett, Narda déli része volt. A forgószél központi része a Kossuth utcán haladt keresztül kelet-északkeleti irányban, több háztetőt és pajtát megrongálva, utóbbiak közül néhány - feltehetőleg már több évtizede épített, így némileg meggyengült szerkezetű - teljesen romba is dőlt. A károkról már rögtön a tornádót követően több jelentés és fotó is napvilágot látott, később pedig a Vaol.hu egy részletesebb jelentést is közölt, szintén fotókkal. A tornádó központja feltehetőleg a Kossuth utca 27. és 72. számú házaknál haladt végig, ezekben, illetve ezek udvarán keletkeztek ugyanis a legnagyobb károk (az utcában folyamatos a házszámozás a nyugati oldalon kezdődően, mely a másikon "visszafordulva" folytatódik, tehát nem a megszokott páros-páratlan házszámú oldalak vannak, ezért van nagyobb különbség a két, szinte egymással szemben lévő ház számában). Helyszíni kárfelmérés során a már ismert - de addigra részben helyreállított - károk mellett kisebb fakárokat is sikerült dokumentálni 3 héttel később, továbbá meghatározható volt a károkozás pontos sávja, mely kelet felé szélesedve kb. 50-100 m széles és 300 m hosszú volt, egy-két kisebb kár (pl. felbillent kúppalák) viszont a fő sávtól 50-60 m-es távolságban is látszott egy-egy házon.
Tornádókárok térképen szemléltetve Nardán:
Káresemények Nardán (fotók: Prisztavok Tamás / MetFigyelő):
Dozmat (2024.06.30.) és Torony #1 (2024.06.09.): Az itteni károkat részben Pintér István dokumentálta, a Toronytól nyugatra vezető út Arany-pataknál lévő kanyarulatánál. A pataktól keletre két fenyőfát tört ketté a tornádó egymástól 90-100 m-re, a Narda/Bucsu felé vezető út mellett. Fotói és beszámolói alapján a nyugatabbi fa törzse az úttal párhuzamosan, délkeleties irányba dőlt, míg a másik fa felső részét az úttal közel merőlegesen, északkeleties irányban 100-120 m-rel arrébb dobta a forgószél, melynek nyoma egy keskenyedő sávban az ottani gabonatáblában is megfigyelhető volt. Kissé délkeletebbre egy harmadik fenyőfáról is letört egy nagyobb ág, ez azonban nem szakadt le róla teljesen. Ezektől a károktól délre, a patak menti fasorban, valamint délnyugatra, a Dozmattól északnyugatra lévő erdőfoltban további károkat dokumentáltam. Egy 400-500 m hosszú sávban több helyen is lehetett látni kisebb fatöréseket, az erdős részt határoló földúttól délre fekvő mezőn pedig 3 különálló fa gyökerestől kidőlt vagy kettétört, egységesen kelet-északkeleti irányba. Ettől a helyszíntől 70-80 m-rel nyugatra és északkeletre, az erdősáv szélén két kisebb foltban nagyobb károk is keletkeztek, szintén kidőlt fákkal és nagyobb letört faágakkal, melyek jellemző dőlési iránya a nyugatabbi esetben szintén északkeleties, a másikban északias volt, de voltak eltérő irányban dőlt/tört fák is, és több fa lombkoronáján látszott csavarodás, meghajlás jele.
Tornádókárok térképen szemléltetve a "Dozmat" és a "Torony #1" helyszíneken:
Káresemények a "Torony #1" helyszínen (fotók: Pintér István):
Káresemények a "Dozmat" helyszínen (fotók: Hérincs Dávid):
Torony #2 (2024.06.30.): A Torony nyugati szélén észak-északnyugat felé futó földút és a 89-es főút találkozásánál 3 káreseményt lehetett azonosítani, melyek közül a két északabbi egymástól 80-90 m-re, míg a délebbi a középsőtől 110-120 m-re volt. Mindhárom helyszínen közepes méretű faágak és bokrok törtek le/ketté, vagy dőltek ki, azonban a környező földeken már zajló betakarítási munkák miatt az északabbi és délebbi helyszíneken a letört ágakat láthatóan elmozdították. Így az eredeti dőlési irányt csak a középső, közvetlenül a főút mellett, háborítatlan helyszínen lehetett megállapítani, ami északkeleti irányú volt.
Tornádókárok térképen szemléltetve a "Torony #2" helyszínen:
Káresemények a "Torony #2" helyszínen északról délre haladva (fotók: Hérincs Dávid):
Torony #3 (2024.06.22.): A #2-es helyszíntől keletre (és Toronytól északra) lévő, azzal párhuzamos földút mentén szintén 3 elkülönülő káresemény volt megfigyelhető, egymástól 120-150 m-re. Az északabbi egy, az úttal párhuzamosan gyökerestől kidőlt fiatal, kisebb méretű (vad?)almafa volt, míg a középső két egymás melletti kisebb fa, melyek felső része délkeleties és északkeleties irányba tört le. Ezen a két helyszínen az út keleti oldalán lehetett a károkat megfigyelni, míg a harmadik, délebbi esetben az út nyugati oldalán két bokor néhány ága törött le, csavarodott ki, szintén keleties irányban.
Tornádókárok térképen szemléltetve a "Torony #3" helyszínen:
Káresemények a "Torony #3" helyszínen északról délre haladva (fotók: Hérincs Dávid):
Torony #4 (2024.06.22.): Az előző kárnyomok kelet-északkelet felé történő folytatásaként a Nyeste-Nyár patak mentén egy kb. 150 méter széles sávban szintén több fa kettétört. A törési irányok itt változatosak voltak, két fő helyen a patakkal szinte párhuzamosan (az északabbit sárga nyíl jelöli a képen), dél-délkeleti irányban, két helyen viszont arra közel merőlegesen, délnyugatias és keleties irányban történtek. A kitört fák közötti bokrokon is lehetett látni kisebb ágtöréseket, illetve a patak keleti oldalán a főbb törések sávjában több helyen is csavarodottan megdőlt a gabona (szaggatott terület a térképen), a középső részen pedig egy keskenyedő sávban majdnem a Szombathely-Bucsu közötti útig követhető volt a tornádó sávja északkeleties irányban. Az Időkép toronyi webkamerája alapján a #3-es és #4-as helyszínek között alakult ki a teljesen lenyúló kondenzációs tölcsér 18:56-kor, a kárnyomok alapján pedig valószínűleg kisebb szívóörvények is létrejöttek körülötte.
Tornádókárok térképen szemléltetve a "Torony #4" helyszínen:
Káresemények a "Torony #4" helyszínen északról délre haladva (fotók: Hérincs Dávid):
Sé (2024.06.22.): A "Torony #4"-es kárhelyszín után a tornádó feltehetőleg rövid időre visszahúzódott vagy jelentősen gyengült (ami vizuálisan is megfigyelhető volt), mivel a már említett Bucsu felé vezető út mentén, illetve keletebbre, a Szinesei-pataknál (távolról) nem látszottak károk. A Sé és Szombathely határán lévő, a Szinesei Lovardától keletre elterülő erdő délnyugati oldalán lévő beszögellésben viszont ismét egyértelmű kárnyomok mutatkoztak, melyek akkor keletkezhettek, amikor a tölcsér láthatóan újból megközelítette a talajt 19:00 körül. Az erdő déli előterében lévő gabonatáblában már látható volt a tornádó nyomvonala az erdőt határoló földúttól nem messze kezdődően, tovább haladva az erdőben pedig még kb. 130-150 m hosszan követhető volt a kárnyom északkelet felé, az erdő elején 100-120 m széleses, de befelé egyre keskenyedő sávban. Az érintett területen több fa is gyökerestől kidőlt vagy kettétört, változatos irányokban.
Tornádókárok térképen szemléltetve a "Sé" helyszínen:
Káresemények a "Sé" helyszínen (fotók: Hérincs Dávid):
Szombathely (2024.06.29.): Az előző erdő keleti, már Szombathely felőli részén szintén jelentősebb károk keletkeztek. A jelölt területen egy legalább 80-100 m hosszú és 70-80 m széles sávban több fát - köztük vastagabb példányokat is - kettétört vagy kidöntött a forgószél, változatos irányokban. Letört faágak az erdőbe keletről beszögellő kukoricaföld túlsó oldalán, északkelet felé is láthatóak voltak a forgószél nyomvonalának folytatásaként (sárga ellipszissel jelölve a képen), de ezt csak távolabbról tudtam megfigyelni. Az erdő nyugatabbra eső részén meglehetősen sűrűn nőtt fák vannak, és ott lentről pár 100 m-t beljebb sétálva sem látszottak károk, de nem zárható ki, hogy a felső lombkoronában előfordultak kisebb ágtörések. Mivel azonban az erdő Sé felőli oldalán is megszűntek a károk az erdő belseje felé haladva, az is elképzelhető, hogy ott ismét visszahúzódott átmenetileg a tölcsér, és csak ezen a részen ért le újból. Az említett kukoricásban nem látszott kárnyom - bár az azt határoló villanypásztorra rádőlt egy erdő széli fa -, de mivel az a tornádó idején még minden bizonnyal kicsi volt, így valószínűleg nem tudta feldönteni a szél.
Tornádókárok térképen szemléltetve a "Szombathely" helyszínen:
Káresemények a "Szombathely" helyszínen (fotók: Hérincs Dávid):
Összegzés:
Az észlelt károk "foltos" jellege, valamint az interneten mind az osztrák, mind a magyar oldalról elérhető videók alapján a tornádó az élettartama nagyobb részében nem alakított ki határozott kondenzációs tölcsért, ugyanakkor a kialakulása és feloszlása közötti időszak legnagyobb részén valószínűsíthetően lent volt a talajon, és fő örvényén belül olykor kisebb szívóörvények is megjelenhettek, melyek magyarázzák az egymástól elkülönülő káreseményeket egy-egy adott helyszínen. A forgószél erőssége az épületekben és a fákban keletkezett károk alapján a legerősebb időszakaiban többször is elérhette az EF1-es fokozatot a módosított Fujita-skálán, különösen a csémi erdő és Narda, valamint a Sé és Szombathely határán lévő erdő térségében pedig az EF2-es fokozatot is megközelíthette. A káresemények egy része azonban a leggyengébb, EF0-s erősségre utal, mely a tornádó előbb említett jellegéből fakadóan nem is meglepő. A forgószél emellett meglehetősen hosszú útvonalat járt be, az első és utolsó megfigyelés között kb. 20 km volt a távolság, de még az első és utolsó bizonyított káresemény között is közel 15 km.
A viharvadászatban és a kárfelmérésekben nyújtott közreműködésért köszönet Simon-Hérincs Fanninak, Simon Balázsnak és Hérincs Józsefnek! Köszönet továbbá a káresemények fotóit megosztó Zag Líviának, Pintér Istvánnak és Prisztavok Tamásnak, illetve az interneten elérhető, különösen a Kőszegi Időjárás Előrejelzés és a Skywarn facebook bejegyzései alá érkező videók készítőinek!
