Az alábbi blogbejegyzésem nem egy konkrét időjárási eseményről fog szólni, amelynek szemtanúja, vagy ha úgy tetszik "levadászója" voltam. Ellenben viszont egy érdekes témáról igyekszem lerántani a leplet. Olvassátok sok szeretettel:
Valószínűleg milliószor hallottuk már, akár csak most is: Amikor szupercellák belsejében zöld színűvé változik az ég képe, jégesőre számíthatunk. Vagy esetleg azt is hallhattuk, hogy a zöld ég a tornádók kitörésének előfutára. A jelenség és annak mítosza elsősorban az Egyesült Államokban terjedt el, de a világ minden táján előfordul/előfordulhat, ahol a környezeti viszonyok ezt lehetővé teszik. (A különböző zivatarok, köztük a szupercellák kialakulásáról és az ahhoz szükséges feltételekről részletes tanulmányt olvashattok a www.szupercella.hu tudomány rovatban).
http://www.langfordphotography.com/For-Sale/New-Site-Panormaics/i-vKsH6rq
De melyik állítás igaz? A tornádó, vagy a jégeső előfutára? Mindkettő? Vagy talán egyik sem?
Meglepődve tapasztalnánk azt a tényt, hogy ezek a regék az időjárásról valójában hamisak, legalábbis bizonyos szinten?
Nincs tudományos bizonyítéka, hogy a jégszemekről visszaverődő fény esetlegesen zöldre festené az eget, vagy pedig tornádó „érkezését” valószínűsítené. Valójában nincsen közvetlen kapcsolat a zöld ég és a felsorolt jelenség között. Természetesen lehetséges, hogy az említett esetben tornádó és/vagy jégeső jelentkezik, mint kísérő jelenség az adott szupercellában, de nem tekinthető 100%-os előrejelzésnek, ha ilyen jellegű színezettséget tapasztalunk az égen. Több száz olyan szupercella volt, amely tornádót és jégesőt produkált, azonban a zöld ég mégsem volt tapasztalható, mint kísérő jelenség. Vagy éppen fordítva, hiába volt zöld az ég képe, nem produkált az adott vihar tornádót.
De akkor mi a magyarázat az elszíneződésre?
A színek többek között a fény valamely felületen történő megtöréséből keletkező jelenségek. Akár csak esetünkben. A fény a különböző zivatarcellák alatt, illetve azokon belül általában kék színű. Ahogy a nap folyamán előrehaladunk, fokozatosan piros színűvé, melegebbé válik a szín hőmérséklete a lemenő napfénytől. Amennyiben ezek a pirosas, narancssárgás sugarak megfestik a kék színű tárgyakat, - esetünkben a zivatar belsejében lévő kék színű eget – zöldeskékké, zölddé színezik azt. És hogy miért tűnik fényesebbnek a kékeszöld terület a többinél? Egyszerűen több napfény lép vele kapcsolatba, amely beszínezi azt.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a zöld színű ég mítoszának alapvetően nincs köze ahhoz, hogy az adott zivatar milyen kísérőjelenségeket vonultat fel, ellenben viszont a klasszikusnak mondható színkeletkezésnek, amely az adott elszíneződést ténylegesen okozza. Megfigyelhető továbbá, hogy az észlelt jelenség leginkább napnyugtakor jelentkezik, nem pedig a korábbi, délutáni órákban, amikor a Nap fénye sokkal magasabb színhőmérsékletű, direkt napfényként éri a környezetünket.
http://www.anrodiszlec.hu/images/lampatest/anro-color-spektrum-ge-kelvin.jpg
A zöld színű égbolt tehát fotogénebbé, mintsem veszélyesebbé teszi az adott zivatart, ennek ellenére azonban nem zárhatóak ki a hevesebb, károkozó események, így mindenképp érdemes résen lenni és figyelni az előrejelzéseket.
http://stormypleasures.com/electra-tx-supercell-lawton-ok-flooding-5815/
Komjáti "kkorneel7" Kornél
Forrás: