Már a délután derekán, 4 óra körül is elkapott minket egy zápor útban a Margit-szigetre, mely a kis mérete és a gyenge intenzitása ellenére meglepően tartósnak bizonyult, mögötte azonban kisütött a nap, és némileg visszalabilizálódott a légkör. 6 óra után Budapesttől északnyugatra egy kisebb zivataros tömb lépett be az országba. Előtte a szigetről már tornyos gomolyokat láttunk, így felsétáltunk a hídra, és ott vártuk be a látványos csapadéksávokkal közeledő, de időközben már legyengült rendszert.
Nálunk csak néhány perces gyenge záporra futotta belőle, de látszott, hogy a sziget másik oldalán, az Árpád híd környékén már jobban esett.
Időközben a rendszer kifutófrontja mentén erőteljes gomolyosodás zajlott dél felé. Bár ekkor a gomolyok még nem törtek olyan magasra, egy idő után „kiszáradtak”.
Hamarosan elindultunk a Petőfi híd felé a 2-es villamossal, az estére betervezett kissé nagyobb körű összejövetelre. Útközben azonban rövid idő alatt erőre kapott a déli rendszer, és mire elértünk a hídhoz, már egy kifejlett zivatarfelhővel találtuk szembe magunkat.
Ezért itt is elidőztünk egy kicsit, és figyeltük, ahogy a lemenő nap fokozatosan narancsszínűre festi a felhőket. Közben 3 távoli villámlást is láttunk a cellából, illetve a kezdeti időszakában igen markáns volt benne a csapadéksáv és a csapadékmentes rész közti átmenet.
Végül a cella eltávolodott és legyengült, a nap lement, mi pedig elindultunk. Mindhárman nagyon örültünk, hogy összejött ez a kis közös viharles. :)