A Nyugat-Európa felett elhelyezkedő közép-troposzférikus teknőről egy nagy kiterjedésű cut-off ciklon fűződik le. Ennek előoldalán délről fokozatos melegadvekció zajlik Közép- és részben Kelet-Európában. Az említett légköri képződmény keleti peremén egy ellipszis alakban elnyúlt hullám kialakulására is számítani lehet, ami a ciklont délre határoló szubtrópusi jet és az északkeletre elhelyezkedő magasnyomás együttes ellenállásaként jön létre. A peremhullám középmagas szinten jelentős hidegadvekcióval és több hullámban pozitív örvényességi mezővel érkezik. A magas légköri folyamatok természetesen felszín közelben is érződnek, aminek hozományaként a tőlünk nyugatra elhelyezkedő több középpontú ciklonrendszer egyik centruma hazánktól nyugatra-északnyugatra halad el és a hozzá kapcsolódó frontrendszer hidegfronti szakasza az előtte húzódó összeáramlással délnyugatról ér el minket és halad fokozatosan északkelet felé.
A front előterében egy meleg, nedves szállítószalag épül ki, aminek hatását már a reggeli, délelőtti órákban érezni lehet, hiszen a délről érkező nedves levegőt itt-ott már kisebb eső, zápor, esetleg zivatar kíséri. A frontot megelőzően egy nem túl erős, de arra párhuzamos konvergencia zóna halad ugyancsak ÉK felé, ami mentén a délutáni órákban (főleg a Dunántúlon és a középső országrészben, később az Alföldön is) megindulhat a konvekció. Ezekből komolyabb esemény még nem valószínű, de a délután második felében délnyugat felől érkező hidegfront már 800-1000 J/kg körüli 0-100 mb MLCAPE labilitású légoszlopra érkezik, ami elsősorban egy vonal mentén szervezett multicellás zivatarrendszer kiépülését vetíti előre. Mind a front előterében és annak vonalában optimális nedvességi feltételek várhatóak.
Bár a vonalba rendeződést a 0-2,5 km szélnyírás vektorok iránya és hossza nem kifejezetten támogatja, de a frontális kényszerhatás, és a délről közelítő, majd felettünk két ágra bomló magassági jet stream divergenciája azzal átfedésben támogathatja egy squall line kialakulását. Az alacsonyszintű szélnyírás elégtelensége miatt időnként mutathat a rendszer gyengülő tendenciát, de ciklikusan várhatóan újraerősödik. A labilitás területi eloszlása alapján a rendszer déli-délkeleti fele tartalmazhatja az intenzívebb cellákat, ezeket itt-ott heves események is kísérhetik.
A szélnyírási viszonyokat tekintve nem túl erős a helyzet, hiszen a nappali zivataroknál számottevő vektoriális nyírás nem áll rendelkezésre és az esti rendszer útját is legfeljebb délen metszheti 12,5 m/s-os érték 0-6 km-en.
A konvekció tehát főként multicellás lehet, de délen kis eséllyel marginális szupercella létrejötte sem kizárható.
Éjszaka a konvekció súlypontja északkelet felé helyeződik.
Veszélyforrások:
- felhőszakadás
- 2 cm körüli jég
- 80-90 km/h körüli viharos kifutószél
- tornádó (alacsony kialakulási valószínűséggel, a szélnyírási helikalitási viszonyok nem túl optimálisak)
Összefoglalás:
Délután egy összeáramlásnak köszönhetően néhol, majd egy délnyugatról érkező hidegfront következtében többfelé lehet zivatarok kialakulására számítani. Egy vonalas struktúrájú konvektív rendszer is felépülhet, amely fokozatosan halad északkelet felé. Éjszakára a konvekció súlypontja keletre-északkeletre helyeződik. Intenzívebb cellák a rendszer déli felében fordulhatnak elő nagyobb valószínűséggel. Ezeket kísérheti felhőszakadás, intenzív kifutószél és jégeső.
Megjegyzés:
Bár heves események szempontjából határesetnek minősül a holnapi konvektív eseménysor, de a várható nagy területi kiterjedés miatt egy gyenge 1-es előrejelzés kiadását tartom indokoltnak.
