Az este, éjszaka érkező hidegfront hatására a Dunántúlon még jellemzően multicellás zivatarok fordulhatnak elő (esetleg marginális sc), melyeket heves kategóriába eső kísérőjelenségek nem követnek ( egy-egy helyen a nagyobb mennyiségű csapadék okozhat villámárvizet, de ez inkább a dny-i területeket érintő nagyobb csapadékrendszer velejárója lehet, mintsem egy konvektív cellájé).
A keddi napon a front (magassági szakasza lemaradva) tovább halad a keleti tájaink felé, miközben 500 hPa-on egy rövidhullámú teknő (később már egy lefűződő hidegörvényként analizálható) és az ahhoz kapcsolódó erőteljes hidegadvekció dobja meg a labilitási értékeket (400-700 J/kg SBCAPE), főként a Dunántúl középső tájai felett. A bőséges háttéremelési tényezők (poz. örv. adv. ; jet div. ; nedv. konv.) mellett, a szupercellás konvekcióhoz már elegendő 15-17 m/s 0-6 km-es szélnyírás is társul. Bár ez utóbbi, az idő előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat. A mérsékelt labilitási értékek és a posztfrontális helyzetben fennálló némi bizonytalanság (az elegendő szélnyírású mező viszonylag keskeny sávban metszi a labilis zónát) ellenére, a Dunántúlon egy-két szupercella kialakulása benne van a pakliban (esetleg ÉK-en), melyeket várhatóan heves kísérőjelenség nem követ majd.
