Összegzés: Hazánkat nyugatról egy hidegfront éri el, amelynek következtében a délutáni, esti órákban a Dunántúlon, annak is nyugati, délnyugati, határmenti területein szupercellás zivatarok kialakulására is esély mutatkozik, emellett mezoléptékű konvektív rendszer (MKR) képződése is nagy valószínűséggel várható. Az esetleges (várhatóan nem túl nagy számban előforduló) heves időjárási események bekövetkezése miatt (90 km/h körüli széllökések, 2 cm-t elérő jégszemek, villámárvíz) az 1-es fokozat kiadása indokolt.
Részletezés: Hazánkat nyugatról egy hullámzó frontrendszer és a magasban hozzá tartozó hosszú hullámú teknő közelíti meg. A front délután, este a Dunántúlon jelentősen előreszalad, reggelre várhatóan a Tiszántúl felett fog meanderezni. Ezzel együtt a magasban több szinten is (legkifejezettebben a 700 hPa-os nyomási szinten) hidegadvekció kapcsolódik, a jet viszont végig a front mögött húzódik, ami a konvekció szempontjából kevéssé támogató tényező (a Dunántúl fölé a jobb kilépő zóna húzódik). A front előterében, a Dunántúlon egyre labilisabb rétegzettségű levegő (ECMWF-ben SbCape 1000-1500 J/kg) halmozódik fel, fokozódó nedvességtartalommal. Bár várhatóan a front talajszinten hamar kifut és az ezzel járó északiasra forduló szél alávághatja a talajalapú konvekciót, de a magasabb szinteken mutatkozó labilitás, a nyugatról érkező, egyre fokozódó szélnyírásos környezet (ECMWF 15-20 m/s), és a több szinten is megjelenő örvényesség advekció is támogatólag lép fel az emelt konvekciós szupercellák kialakulásában. A triggert az orografikus hatás, a hidegfront, és az esetlegesen kiépülő konvergenciavonalak fogják jelenteni.
Talajalapú, izolált szupercellák kialakulására nappal ott mutatkozik esély, ahol a front előtti nagy labilitás átfedésbe kerül a 15 m/s fölötti szélnyírással, ez leginkább a Dunántúl középső, és déli sávja. Kérdéses, hogy a front előtti triggerek megbirkóznak-e a nem elhanyagolható (~ 50 J/kg) konvektív tiltással (CIN). Kérdés továbbá az is, hogy ha kialakulnak szupercellák, akkor ezek mennyire bizonyulnak hosszú életűnek, tekintve, hogy a helikalitási értékek nem túl magasak, továbbá a front gyors mozgása is leszűketheti a mozgásterüket. A front egyrészt alávághatja a konvekciót, de elég valószínű egy olyan forgatókönyv is, hogy a kialakuló izolált cellák esetleg beolvadnak a front menti konvekcióba, amelyben egyébként szintén megjelenhetnek időlegesen szupercellás képződmények (idővel egyre inkább emelt formában), de a kiterjedt, vonalas emelésnek köszönhetően gyorsan beépülhetnek a fejlődő vonalas rendszerbe. Mezoléptékű konvektív rendszer (squall line) kialakulását támogatják a magas 0-2,5 km-es szélnyírás (12-15 m/s) értékek, valamint az alacsony és középszinteken lezajló erőteljes nedvesség advekció is. Az esti, késő esti, éjeli órákban már egyre inkább szervezett konvekcióra kell számítani, amelynek súlypontja áttevődik a középső, majd a keleti országrészre (várhatóan gyengülő tendenciával).
Veszélyforrások:
Szélvihar: Leginkább mezoléptékű rendszerekben, rendezett leáramlásokban helyenként előfordulhatnak 90 km/h-t elérő lökések (a kiszáradás közepesnek mondható: deltaTheateE 14 fok körül az ECMWF-ben). Izolált szupercellában sem zárható ki szélvihar.
Jégeső: Várhatóan nem ez az elsődleges veszélyforrás, de izolált szupercellában megjelenhet 2 cm-t közelítő vagy elérő jégszemméret.
Villámárvíz: A magas kihullható csapadékmennyiség (40 mm) miatt a villámárvíz veszélyét sem lehet kizárni megfelelő terepviszonyok fennállása esetén, azonban a viszonylag gyors cellaáthelyeződés gátló tényező lehet.
Torndáó/tuba: Izolált szupercellákhoz köthetően jelenhetnek meg, viszont a helikalitási értékek nem igazán magasak, bár a felhőalap némileg lecsökken késő délutánra. Összességében kis valószínűséggel várható.
Bár a modellek által adott paraméterek akár heves esményekkel tűzdelt forgatókönyvet is előrevetíthetnek, de az emelt konvekció ténye és a konvektív tiltás a vártnál gyengébb eseménylefolyást sem zár ki.
Írta: Kkornel & Kalman