A tegnap nap időjárását is befolyásoló, hullámzó frontálzóna a következő 24 órában is meghatározó lesz a Kárpát-medence konvektív folyamatainak szempontjából. A front a felszíni depressziójával jelenleg is az ország felett hullámzik, és a nap folyamán lassan helyeződik át keleti, délkeleti irányba. A front előterében már jelenleg is markáns meleg-nedves szállítószalag tartózkodik, amelyhez kapcsolódóan már az éjszaka folyamán (és a jelenlegi órákban is) zivatarok pattantak ki az országban. A front előrenyomulásával az északnyugati országrész hamar stabilizálódik, így ott egyre kevesebb esélye van hevesebb konvekciónak. A front előterében, azaz a Dunántúl déli felében illetve a Dunától keletre eső országrészben viszont
kedvező feltételek adottak hevesebb konvekció kialakulásához a nap folyamán.
A labilitás kérdésében a már szokásosnak mondható álláspontot képviseli a két fő globális modell. Míg a GFS egészen extrémnek tekinthető 3500 J/kg-ot is meghaladó CAPE-pel számol (MLCAPE 2000-2500), addig az ECMWF mérsékeltebb instabilitási viszonyokat jelez előre (maximálisan 2600 J/kg talaj alapú CAPE, jellemző értékek 1500-2000 J/kg). Hozzá kell tenni, hogy az utóbbi mennyiség is bőven elegendő erőteljes konvekció kialakulásához. A maximális labilitás helyében is van különbség a két modell között, a GFS északkeletre számol, míg az ECMWF-ben a délkeleti területet favorizálja. A fronthoz köthetően több szinten is kirajzolódó konvergencia segíti az emelést, illetve 500 valamint 700 hPa-on örvényesség advekció járulhat
hozzá a konvekció triggereléséhez. A nedvesség (illetve a szállítószalag) számítások szerint bőven elégséges lesz a feláramlások táplálásához. Bár a 0-2.5 km-es szélnyírásvektorok vonalra merőleges komponense nem adódik jelentősnek, de a rendszeren belül (mint minden mkr-nél) segítheti általában szakaszosan a vonalas szerkezet kialakulását.
Mindenesetre mivel a vonalas szerkezetű örvényesség advekció nyugat felől 12 UTC után érkezik várhatóan, a rendszer a nap első felében inkább lehetne cirkuláris, majd vonalas szerkezetűvé válhatna. A rendszer Corfidi vektora a szállítószalagban becsült áramlási sebességének ellentettje (ék) és a 0-8 km-es átlagszél (dny) alapján, illetve magának a szállítószalagnak a nyugatról keletre helyeződése alapján a crikuláris rendszer áthelyeződése nyugat- keleti vagy északnyugat-délkeleti irányú lenne. Majd az ECMWF alapján a rövidhullámú teknőhöz kapcsolódó várhatóan délután érkező (a GFS-ben ez pár órával később várható és így már kisebb hatása lehetne) vonalas kényszerhatás révén a rendszert vmkr-ré alakítva várhatóan már annak áthelyeződésével nyugat, keleti irányúvá válna. A 0-6 km-es szélnyírás 15-18 m/s-nak várható a nap folyamán, ami elégséges lehet szupercella kialakulásához. Bár a helikalitási viszonyok nem fogják segíteni hosszabb életű szupercellák fennállását, előfordulhatnak mezociklonnal rendelkező zivataregyedek. Maga a rendszer - a szállítószalag távozásával - az esti órákban kelet felé elhagyja az országot.
Az eseményekhez kapcsolódó heves események a következők lehetnek:
- heves kifutószelek: Az extrém magas deltathetaE értékek (20-24 fok) értékek miatt 120 km/h feletti széllökések is kialakulhatnak. Tovább az esetleges beágyazott bow-echós kitüremkedések mentén kialakuló mezoléptékű folyamatok is segíthetik a felszíni heves kiáramlásokat.
- Nagyméretű jég: a szényírási, kiszáradási valamint labilitási viszonyok mind valószínűsítik nagyobb méretű jég (2-7 cm) hullását
- Tornádó: az alacsony felhőalap (helyenként 400 m alatt) miatt van leginkább erre esély esetleges izolált szupercellában, ugyanakkor ha egy fejlett vonalas rendszer kialakul, akkor a hozzá kapcsolódó, a vezető él mentén jelentkező mezoörvényekben is előfordulhat akár
forgószél.
- Nagy területen hullhat jelentős mennyiségű eső, lokálisan felhőszakadások is lehetnek (20-70 mm): a 40-44 mm-es kihullható víz, illetve magának a rendszer kiépülése miatt
- Nem mezociklonhoz kapcsolodó tuba vagy tornádó (max. F1) is kialakulhat nagyobb eséllyel északkeleten késő délutánig bezárólag.
Összefoglalva:
A nap folyamán leginkább a Dunától keletre eső területeken egy nagy méretű mezoléptékű rendszer (nem kizárható, hogy mkk) épül ki, amely lassan nyugat-kelet-délkelet felé terjed előbb inkább cirkuláris majd várhatóan inkább vonalas jelleggel. A heves konvekció kialakulása ehhez kapcsolódna a fent felsorolt formában. A konvekció jellegét tekintve erős multicellás, illetve részben szupercellás lehet.
Írta: mm, KaLman
