Egy, a Kelet-Európai síkság felett tartózkodó ciklon frontrendszere alakítja a Kárpát-medence időjárását a következő 24 órában. A gyenge hidegfronti szakasz már átvonult az országon (ezt mutatja az a körülmény, hogy a nyugati országrészben már északnyugati szél fúj). A front azonban megtorpan a déli és keleti határainknál, hullámot vet, és a késő délutáni, esti óráktól a melegfronti jellegűvé válik. Mindehhez kapcsolódóan a délies, felsikló áramlással erőteljes meleg-nedves szállítószalagprofil épül ki az ország középső és nyugati vidékei felett az esti óráktól. A konvektív folyamatok szempontjából a következő 24 órát két intervallumra oszthatjuk be: a nappali órák történései illetve az éjszakai emelt konvekciós folyamatok.
Nappali órák:
A front áthaladása miatt az ország északnyugati része az esti órákig stabilizálódik (ami megmutatkozik az előrejelzett alacsonyabb 2 méteres hőmérsékletekben is). A leglabilisabbnak a délkeleti országrész mutatkozik (itt lesz a legmelegebb várhatóan a nap folyamán), ám itt az alacsonyabb felszíni harmatpontok, a nagy CIN (50-100 J/kg) valamint a száraz profil miatt mélykonvekció előreláthatólag nem tud kialakulni. Az északi, északkeleti országrészben (nagyjából az Északi-középhegység és környéke) állhat rendelkezésre kellő nedvesség illetve a domborzatból adódó emelés a konvektív tiltás meghaladására (50 J/kg alatt az ECMWF-ben) és a labilitási energia kiváltására (az ide számolt talaj alapú CAPE 2500 J/kg körüli a GFS-ben, de az MLCAPE is 1800-2000 J/kg, ECMWF-ben 1600-1700 J/kg SBCAPE). Magyarán a nagy labilitás délkeleten összpontosul, míg a nedvesség északon, északnyugaton, azaz a kettő átfedésénél, az északi középhegység környékén várhatóak komolyabb események.
A létrejövő konvekció gyenge evolúciós multicellásnak illetve helyenként szupercellásnak prognosztizálható a 15-18 m/s előrejelzett 0-6 km-es szélnyírás profil alapján. A néhol egyenes, néhol jobbra forduló hodográfok alapján kialakuló szupercellák közül akár a balra térülő is életben maradhat, és bár a 0-3 km-es helikalitás mérsékeltnek mondható, a domborzati viszonyok felülírhatják a modellek által várt konfigurációt, így hosszabb életű cellák is kialakulhatnak. A kapcsolódó heves események a következők lehetnek:
- nagyméretű jég: elérheti az 5 cm-t, sőt meg is haladhatja a roppant nagy labilitás, a középszintű kiszáradás és a szélnyírás miatt
- szélvihar: a már említett jelentős középszinti kiszáradás (deltathetaE: 20-22 fok!) miatt a cellákban nedves microburstök alakulhatnak ki, amelyek környezetében 90-120 km/h-s (vagy akár 120 km/h felett) széllökések fordulhatnak elő
- tornádó: bár a 0-1 km-es szélnyírás nem nagy a nap folyamán, a felhőalap 800 m alá is mehet, továbbá a 0-1 km-es helikalitást 200 m2/s2-nek adják a számítások, ami jelentősen megnöveli a tornádó esélyét a szupercellákban. Ugyanakkor a középszinti kiszáradások hamar alávághatják a mezociklont, ez a körülmény viszont némileg ronthatja a tornádó kialakulási feltételeit. Mindent összevetve a jelenség benne van a helyzetben.
- lokális felhőszakadás: a 38 mm körüli kihullható víz miatt
Éjszakai órák:
A melegfronti hullám kiépülésével és a szállítószalag beindulásával az ország felett erőteljes nedvesség advekció várható az éjszakai órákban. Ezt mutatják a magas MUCAPE értékek is (1800 J/kg körül), valamint a pszeudo-felszállásokon az erőteljes nedvesedés 800 hPa környékén. Mindehhez kapcsolódóan örvényesség advekciót számolnak a modellek délnyugat felől a hajnali órákra. Az emelés illetve a nagy szélnyírás segíthet összeszervezni a zivatarokat, így az éjszaka folyamán nagyobb méretű MKR is létrejöhet. A két globális modell között eltérés van az esetleges MKR helyét illetően. Míg a GFS az ország nyugati felére várja a szállítószalaghoz kapcsolódó labilitást, az ECMWF a keleti területek fölé számol 2500 J/kg körüli MUCAPE-t, így a rendszer kialakulási helyét a jelenlegi állás szerint nem lehet minden kétséget kizáróan meghatározni. Mint említettük, a szélnyírás ekkor is jelentős lesz (15 m/s 0-6 km-en), mivel azonban feláramlások várhatóan 800 hPa környékéről indulnak, a jelentős szélnövekedés pedig inkább ez alatt található, ezért szupercellák kevésbé várhatóak éjszaka. A konvekcióhoz kapcsolódó elsődleges veszélyforrásnak a felhőszakadás (kihullható víz 40 mm körül) tekinthető, de 1-2 cm körüli jég ekkor is kialakulhat a továbbra is meglévő középszinti kiszáradás, a nagy labilitás valamint a szélnyírás miatt. Az alsó rétegek stabilizálódása következtében az erősen viharos széllökések vélhetően kevésbé lesznek meghatározók.
Összefoglalva:
A nap folyamán a déli óráktól főként az Északi-középhegység környékén lehet számolni helyenként multicellás konvekcióval illetve egy-egy szupercellával, amelyek akár szignifikánsan heves eseményeket is produkálhatnak. Az éjszakai órákban pedig egy nagyobb méretű konvektív rendszer kiépülésére lehet számítani főként az ország területén, amelyhez többfelé felhőszakadás társulhat.
