A mai nap folyamán tőlünk keletre egy gyenge, hosszúhullámú teknő található és hazánk ennek a teknőnek a hátoldalán helyezkedik el. Az alacsony geopotenciálú területek nem teljesen vágnak egybe pl. az közép- és magas szintű (500 hPa és a felett lévő) jelentékenyebb magassági hideg tengelyével, így főként ennek a tényezőnek köszönhetően a teknőnek megtalálható egy északkelet-délnyugat tengelyben elnyúló része is, amely a nap folyamán országunk felett helyezkedik majd el. Tőlünk nyugatra egy magasabb geopotenciálú örvény is megtalálható, aminek az előoldalán lassan egy jet stream kilépő zónája közelít meg bennünket, azonban ez még nem okoz jelentős szélnyírás emelkedést és a modellek alapján magassági divergenciát sem. Középszinten a déli órákig hidegadvekció, kora délutántól nyugat felől pedig gyenge melegadvekció kezdődik. Alacsonyabb szinteken pedig melegadvekció várható, magasabb hőmérsékleti értékekkel főként az északkeleti országrész felett.
Talajszinten tőlünk nyugatra egy anticiklon helyezkedik el, hazánk felett az észak-déli párhuzamban futó izobárok északi, északnyugati áramlást rajzolnak ki, azonban a keleti területek felé egy nyomási teknő húzódik be, aminek a hátoldalán az ország keleti részein északkeletibe forduló áramlás lesz jellemző. A két kialakuló áramlási rendszer között egy konvergencia is megtalálható majd, amely várhatóan triggerként lesz jelen zivatarképződéshez. Az említett összeáramlás eleinte a középső területek felett, valamint a Dunántúl keleti részén, a délután második felétől, illetve az esti óráktól pedig főként az északkeleti országrész felett lesz megtalálható. Továbbá a teknő közelségéből adódóan, főként a déli-délkeleti, illetve a Kelet-Dunántúli területek felett pozitív örvényesség-advekció lesz. A Dunántúl keleti felén, a középső, illetve a déli-délkeleti országrészben jól átnedvesedett légprofil lesz jellemző, 24-26 mm kihullható vizmennyiséggel, valamint a felhőalap is meglehetősen alacsonyan lesz. Ugyancsak ezeken a területeken lassú cellaáthelyeződés lesz jellemző.
Napközben, az északkeleti országrész felé várhatóan szárazabb levegő áramlik középszinten, amit például a nyíregyházi, illetve a miskolci emagram előrejelzésen is jól megfigyelhetünk. A szárazabb levegőnek köszönhetően megnő az ekvipotenciális hőmérséklet vertikális gradiense, illetve a DCAPE is magas értéket vesz fel. Az ugyancsak északkeleten előforduló komolyabb hőmérséklet-harmatpont depresszióból (12-14 fok), pedig a felhőalap alatti kiszáradásra is következtetni lehet. Ezen tényezők együttes fennállása esetén a konvektív felhőből kihulló csapadék a szárazabb légrészeken keresztülhullva erősen párolog, aminek köszönhetően a leáramlás jóval hidegebbé válik a környezethez képest, így növeli a negatív felhajtóerőt és erősebb kifutószeleket eredményez. A középszintű és felhőalap alatti kiszáradás továbbá kedvez a nagyobb méretű jégesőnek is annak ellenére, hogy jelentősebb szélnyírástól mentesen fejlődhetnek a zivatarok.
Ami a labilitást illeti, a magasabb értékeket az ország délkeleti-keleti felére számolja a GFS (400-1000 j/kg MLCAPE), ezzel együtt az ECMWF kicsit alacsonyabb (400 j/kg körüli) értekekkel számol, illetve az utóbbi az Észak-Dunántúli térségben is jelentősebb labilitással számol a kora délutáni órákra. Ugyancsak az ECMWF alapján, az esti órákra, az északkeleti határszél közelében jelennek meg 400-500 j/kg CAPE értékek, az alacsonyszintű összeáramlással átfedésben.
Veszélyforrások:
- microburst: Északi-Középhegységben (kiemelten) és északkeleten a felhőalap alatti, illetve a középszintű kiszáradásnak köszönhetően nem zárható ki erősebb légzuhatag zivatarhoz kapcsolódóan (90 km/h feletti kifutószél), Theta-E: 14 fok körül
- jégeső: északkeleten a szárazabb légprofil kedvező feltételeket nyújthat 1-2 cm körüli jégátmérőhöz, délkeleten a magas Cape értékek mellett is 1-2 cm jégátmérő előfordulhat, ha realizálódik a GFS labilitása
- lokálisan jelentős mennyiségű csapadékl: főként a délkeleti országrészben, zivatarokhoz kapcsolódóan hírtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék társulhat, lokálisan akár 30 mm felett (extrém lassú cellaáthelyeződés: 2-5 m/s 0-6 km átlagszél)
- nem mezociklonális tubák, tornádók: kutatásaink alapján a délkeleti megyékben van meg az esélye, de a paraméterek nem túl szerencsés átfedése miatt az átlagosnál kicsit alacsonyabb esélyel alakulhatnak ki
Összefoglalás:
Napközben főként a Dunántúl északi és keleti területein, a középső, és a déli-délkeleti országrészben, illetve az Északi-Középhegység területein várhatóak zivatarok. Ezeket a zivatarokat többfelé kísérheti lokálisan jelentősebb mennyiségű csapadék, illetve 2 cm-t nem meghaladó jégeső, valamint nem mezociklonális tuba, illetve délkeleten akár tornádó is kialakulhat.
Északkeleten, főként a délután második felétől zivatarokhoz kapcsolódóan kialakulhat ún. microburst (légzuhatag) 90 km/h feletti széllökésekkel, valamint előfordulhat 2 cm körüli jégeső.
Zivatarok a legkisebb területi lefedettséggel várhatóan az Alpokalján, illetve az Észak-Alföldön alakulhatnak ki.
Bizonytalanság:
A modellekben mutatkozó labilitási értékek nem mutatkoznak konzisztensnek, a GFS-ben és ECMWF-ben mutatkozó CAPE értékek közötti eltérés 600-800 j/kg nagyságú a GFS javára. A helyzet bizonytalanságából adódóan, amennyiben a GFS-től eltérően alacsonyabb labilitás realizálódik, akkor alacsonyabb jégátmérőre lehet számítani.
Az északkeleten mutatkozó 14 fok körüli Delta Theta-E értékek határesetnek bizonyulnak microburst-ök szempontjából is, de benne van a potenciál lokálisan hevesebb kifutószélnek.
A kihullható vízmennyiség délkeleten 26 mm-es, ez is határesetnek bizonyul felhőszakadások szempontjából, de az extrém lassú celláthelyeződésnek köszönhetően, valamint az esetlegesen újratermelődő cellák miatt előfordulhat 30 mm feletti csapadékhozam.
Az 1-es fokozat az Északi-Középhegységben lehetséges microburstök, valamint az északkeleten és délkeleten meglévő 2 cm körüli jégátmérő lehetősége miatt indokolt.
Írta: Anarki
