Időjárásunkat egy hullámzó frontrendszer és az azon kialakult mediterrán ciklon alakítja, mely egyre közelebb kerül hozzánk. Ennek köszönhetően elsősorban a Dunántúlon már előfordulhatnak zivatarok, melyeket helyenként heves események (nagy méretű jég és viharos szél) kísérhetnek. Az események ugyan nagyobb bizonytalansággal terheltek (lásd a részletezést), ám nem zárható ki szignifikáns heves események (5 cm feletti jégátmérő és 120 km/h feletti széllökés) előfordulása sem, emiatt 2-es fokozatú előrejelzést adunk ki.
Részletezve:
Hazánktól nyugatra egy hosszan elnyúló frontálzóna húzódik, mely mentén az Alpoktól délre egy jól fejlett, erős mediterrán ciklon is kialakult tegnap. A talaj közelében a frontrendszer egy hidegfront jellegű szakasza éjszaka elérte a Dunántúlt, így ott északira fordult a légmozgás, és már néhány fokkal mérséklődött a hőmérséklet. Napközben azonban egyre inkább a mediterrán ciklon lesz ránk hatással, melynek köszönhetően a melegfront jellegűvé váló zóna visszahullámzik nyugat felé, így a Dunántúl keleti felén várhatóan visszafordul délkeletire, délire a szél, és a nyugati területeken is jelentősen gyengül a légmozgás. A helyzet egyik bizonytalanságát ez a folyamat jelenti, ugyanis némi eltérés adódik a modellek között abban, hogy ez a konvergencia meddig tolódik vissza nyugatra. Ez a másik fő bizonytalansági tényezővel, a nedvességgel alapvetően meghatározhatja az első zivatarok kialakulásának helyét és idejét, ugyanis nyugatra a magasban már elegendő nedvesség áramlik a mediterrán ciklon előoldalán, a Dunántúl keleti felén azonban éjszakáig még száraznak ígérkezik a légkör, illetve a déliesre forduló szél még az alacsonyabb szinteken is szárazabb levegő advekciójával jár majd. Amennyiben az összeáramlás hozzávetőlegesen a legtöbb modell által preferált Nagykanizsa-Győr sáv környékén fog elhelyezkedni, minden szinten a szárazabb és a nedvesebb légtömeg választóhatáránál, az növelheti leginkább a heves események valószínűségét. A labilitásban szokás szerint jelentősebb eltérés mutatkozik a két fő modell között, míg az ECMWF-nél az említett sáv mentén 3000 J/kg körüli SBCAPE értékek is megjelennek késő délután, addig a GFS-nél csupán 1000 J/kg körül alakul a maximum - a korábbi tapasztalatok alapján a valóság jó eséllyel az ECMWF-hez lesz közelebb. Ez a modell a többi konvektív paraméterben is komolyabb értékeket vesz fel (-8, -9 °C-os legalacsonyabb Best Lifted Index, 45 °C körüli Thompson-index). A mediterrán ciklonhoz kapcsolódó magassági teknő keletebbre helyeződésével nyugat felől egyre jobban megközelít, majd reggelre el is ér minket a futóáramlás (jet stream), ami egyre inkább 15-20 m/s köré, a Dunántúlon helyenként 25-30 m/s-ig növeli a 0-6 km-es szélnyírást, a 0-3 km-es helikalitás pedig helyenként 300-400 m2/s2 körüli, a szupercella kompozit paraméter (SCP) pedig a jelentősnek számító 10 körüli értékeket vehet fel (mindez az ECMWF alapján, a GFS ebben is jóval visszafogottabb).
Amennyiben lesz talajalapú konvekció, az délután az említett sávban jöhet létre, illetve a szomszédos országokból is besodródhatnak zivatargócok, de előfordulhat, hogy a konvekció javarészt már inkább emelt jellegű lesz. A Dunántúl nyugati és középső részein nagy esély van szupercellák megjelenésére, melyek helyenként 2-5 cm közötti jeget és 90-100 km/h körüli széllökéseket produkálhatnak, ám a labilisabb forgatókönyv megvalósulása esetén 5 cm feletti jégármérő és 120 km/h feletti széllökés sem zárható ki. Az esti órákhoz közeledve egy vonalas (bow echo-s) zivatarrendszer összeállására is van esély ezeken a tájakon, melyet kiterjedten is kísérhetnek 100 km/h körüli szélrohamok. Keletebbre (a Dunántúl középső és keleti részén) a szárazabb légállapot a még fennálló nagyobb labilitással kedvezhet az intenzív légzuhatagok kialakulásához, melyekben szintén előfordulhat 100-120 km/h-s széllökés, és a 4-5 cm körüli jégátmérő sem zárható ki, igaz, ennek esélye az esti óráktól egyre csökken. A Duna mentén, illetve a Duna-Tisza közén a jóval marginálisabb nedvességi és labilitási viszonyok által már inkább csak elszórtan fordulhatnak elő zivatarok, döntően heves események nélkül, bár egy-két helyen itt is kifuthat 90 km/h körüli széllökés és 1,5-2 cm körüli jég. Az éjszaka második felében a zivatartevékenység átmenetileg jelentősen mérséklődik, a heves események pedig várhatóan megszűnnek.
Zárszóként megemlítendő, hogy ha a GFS által prognosztizált szerényebb labilitás valósul meg, akkor a heves zivatarok esélye mérsékeltebb, a szignifikáns heves események pedig teljesen el is maradhatnak.
Veszélyes jelenségek:
- jégeső: jellemzően 2-5 cm közötti jégátmérő várható, de elsősorban a Dunántúl nyugati és középső részén néhol 5 cm feletti jég is hullhat
- szél: az intenzívebb, akár vonalba rendeződő zivatarokat a Dunántúlon több helyen kísérheti 90-100 km/h körüli szél, de helyenként 120-130 km/h-s lökés is lehet
- felhőszakadás: nyugaton, északnyugaton az egyre nedvesebbé váló környezet (40 mm köré emelkedő kihullható víz) következtében, a viszonylag gyors cellaáthelyeződés ellenére 20-30 mm csapadék is kísérheti az egyes zivatarokat, az egymás után vonuló gócokból pedig 40-50 mm körüli csapadék is hullhat néhány óra alatt, ami ideális terepviszonyok mellett lehetővé teheti villámárvíz kialakulását
- tornádó: bár estére a felhőalap nyugaton már lecsökken, és a 0-1 km-es nyírás a 15 m/s-ot is elérheti, a mérsékelt 0-1 km-es helikalitás és az alul viszonylag egyenes (a zivatarok idejére pedig inkább kifutószél-dominanciát sejtető) hodográfok nem támogatják számottevő mértékben mezociklonális tornádó kialakulását
We issued a category 2 forecast due to the possibility of thunderstorms and supercells with severe or locally significant hail and wind over the Transdanubia associated with an approaching cold front.
