Hullámzó frontrendszer szupercellákkal, zivatarrendszerekkel

Összefoglalás:

A térségünkben hullámzó frontrendszer jelenlétében gyakorlatilag egész kedden alkalmasak lesznek a légköri feltételek szupercellák és mezoléptőkű konvekív rendszer(ek) kialakulásához. A jelenségek bizonyos tájegységeket akár több hullámban is érinthetnek, köszönhetően annak, hogy a front a nap folyamán szinte alig mozdul pozíciójából, viszont hullámvetés történik rajta, amely melegágya lehet a szervezett konvekciónak. Bár az egész országban alkalmasak lesznek a feltételek zivatarokhoz, de az ország északnyugati harmada mégis kevésbé esélyes heves vagy szignifikáns heves kísérőjelenségekkel járó eseményekre, köszönhetően annak, hogy azt a térséget alacsonyabb szinteken várhatóan stabilabb rétegzettégű levegő töltheti ki napközben a hullámzó frontzóna mögött, amely hátráltathatja, visszavetheti a talajalapú mély-konvekciót. Ez persze nem jelenti azt, hogy zivatarok nélkül maradnának, hiszen a hullámzó front konvergenciáján emelt konvekció segítségével aktív lesz a légkör, kis eséllyel heves szélvihar (90 km/h <) azért társulhat intenzív konvektív cellákhoz vagy a front mentén rendszerbe szervezett MKR-hez. A front közvetlen előterében, elsősorban délen és keleten előfordulhat izolált szupercellás konvekció, melynek elsődleges veszélyforrása a nagyméretű jég (akár 5 cm felett) lehet. A relatíve magas konvektív tiltás ezek kialakulását egyébként kérdőjelessé teszi, de az előrejelzések alapján délutántól alkalmassá válhat rá a légkör. A jelenleg nyugati határainknál rendszerbe szerveződött zivatarok minden valószínűség szerint aktívak maradnak, és fokozatosan kelet-északkelet felé haladnak. Délután az emelést már megtámogatja a hidegfront délkelet felé nyomulása is. Eleinte elsősorban emelt konvekció és a front menti nagytérségi emelőhatások segítik a zivatarképződést, később a középső és keleti országrészben már a napközben felhalmozódott talajalapú energia fokozza a rendszer hevességét. Ennek következtében nagy területen szignifikáns méretű kifutószél (110-120 km/h <) számíthat elsődleges veszélyforrásnak a nagyobb skálájú zivatarrendszerhez kapcsolódóan. Az intenzívebb zivatarcellák a rendszer déli felén lehetnek gyakoribbak. Ennek megfelelően a Nagykanizsa-Záhony vonal szélesebb sávjában a legoptimálisabbak a feltétekek. Mindkét típusú konvekció fejlődésének/életciklusának érett szakaszában lehetséges a bow echo-s kitüremkedések megjelenése, amely alakzatok mintázódása a radar reflektivitáson zivatarhoz kapcsolódó heves szélrohamok meglétét igazolják. A fentiek mellett az esti órákban nagyobb bizonytalanság mellett a déli megyéinket is érintheti egy MKR, azonban annak intenzívebb déli oldala jó eséllyel határainkon kívül maradhat.  A várható események és a bizonytalansági faktor figyelembevételével is 2-es fokozatú konvektív előrejelzés kiadását tartom indokoltnak.

Részletezés:

Hazánk egy tengelyével tőlünk nyugatra elhelyezkedő hosszúhullámú teknő előoldalán lesz a keddi nap folyamán, amely kelet felé araszol, biztosítva ezzel hidegadvekciót a magasban. A felszín közelében ugyanakkor egy DNY-ÉK irányban elnyúló, hullámzó frontrendszer húzódik, amely kedd hajnalban hidegfronti szakaszával betüremkedik a Dunántúlra és az északi országrészre, azonban napközben egy melegfronti horpadás keletkezik rajta és bizonyos mértékben visszahullámzik, de az előrejelzések alapján főként északnyugaton maradhat a visszahullámzás maximumán is olyan terület, amely már nem tud ismételten előoldalra kerülni. A front előterét többnyire nedves és igen labilis légtömeg tölti ki, illetve a déli és keleti országrész légprofiljára hatással lesz a front előtt húzódó meleg, nedves szállítószalag is. A közép-troposzférikus teknő előoldalán több magassági szintet átfogó délnyugatias futóáramlások pedig jelentősen növelik a szélnyírás mértékét a heves konvekcióra alkalmas területeken, ráadásul ezek a paraméterek nagyobb területen lehetnek átfedésben.

A délelőtti órákban látszik, hogy a Dunántúl északi és középső sávjában konvektív tevékenység zajlik, illetve kezdődik majd, amely kelet felé nyúlva kiterjedhet a Dunától keletre lévő területekre is. Már ezek is produkálhatnak helyenként heves eseményt, amik nagy valószínűséggel 90 km/h-t meghaladó kifutószél formájában érkezhetnek, elsősorban akkor, ha azok képesek lesznek rendszerbe szerveződni. A cellák K-ÉK irányba haladnak gyors áthelyeződéssel, napközben a labilitás növekedésével keletnek haladva előfordulhatnak köztük később szupercellák. A labilitás felhalmozódását tekintve ennek döntő szerepe lehet, mert az ehhez kapcsolódó felhőzet kiterjedése nagyban befolyásolhatja a talajalapú CAPE értékét napközben, amely elsősorban a Közép-Dunántúlon (Balatontól kissé északabbra) és a Duna-Tisza köze középső/északi részein hordoz bizonytalansági faktort később a heves események kialakulása terén. Az ettől délebbre és keletebbre elhelyezkedő országrészeken jó eséllyel számíthatunk megfelelő mennyiségű napsütésre, így nagy mennyiségű CAPE felhalmozódásával lehet számolni. A GFS 1000-1500 j/kg, az ECMWF 1400-2200 j/kg értékekkel számol a déli és keleti országrészre. Függően az események lefolyásától, a magasabb értékek akár északabbra is kiterjedhetnek, numerikus modellek az ECMWF-től is bőkezűbbek konvektív energia téren. A déli területeken ezzel párhuzamosan a meleg, nedves szállítószalag jelenlétében nagyobb mértékű konvektív tiltás (CIN) lesz jelen, ami gátat szabhat a konvekció beindulásának egészen addig, amíg valamilyen másodlagos emelési tényező nem segít az emelkedő légrésznek lekűzdeni azt, ami légkésőbb a délkelet felé meglóduló hidegfront hatására meg is történhet, de részben az északabbra alakuló konvekció is nyújthat némi triggert hozzá. Jelenleg úgy néz ki, hogy a legeseménydúsabb terület nagyjából a Nagykanizsát-Záhonnyal összekötő jó 150-200 kilóméteres sávban lehet. Ettől északnyugatra az alacsonynak várható CAPE, attól délkeletre a túl magas konvektív tiltás veti vissza a heves zivatarok kialakulási esélyét, az utóbbihoz azért hozzáfűzném, hogyha délkeleten az emelési tényezők mégis alkalmassá teszik a légkört konvekcióra, akkor abban az esetben izoláltan és szupercellásan zajlik majd, akár szignifikáns jégméret vagy burst-ök veszélye mellett.

A frontzóna elhelyezkedéséből/mozgásából adódóan még egy fontos eltérés lehet az északi és déli területek között, az pedig a nedvesség eloszlása. Ez egyértelműen hatással lesz a konvekció jellegére és hevességére. A két globális modell itt sincs egyenlő véleményen: amíg a GFS-en a károkozó kifutószelek előrejelzésére használatos delta theta-E értékek épphogy alulról csípik meg a 14-16 fokos szintet, amiből következtethetünk a zivatarokban előforduló légzuhatagok esélyére, addig az ECMWF-en 20-26 fokos értékek is megjelennek. A területi lefedettség tekintetében legalább egyetértésben a déli-délnyugati országrészre és a Tisza vonzáskörzetére adják a legmagasabb értékeket. Hasonló kettősség áll fent a zivatarokban létrejövő leáramlások erősségére használatos DCAPE értékekben is. Összességében azért elmondható, hogy a középszinten felettünk elhelyezkedő masszív futóáramlások következtében intenzív zivatarok hátoldali leáramlásán lekeveredő erőteljes szélrohamok egyébként sokat adnak hozzá a heves, szignifikáns heves kifutószelek lehetőségéhez. Ez pedig hatványozottan igaz lehet már rendszerben szerveződött konvekciónál vagy bow echo-s kitüremkedéseknél.

A lehetséges mezociklonális tuba, tornádó esélyekkel kapcsolatban pedig elmondható, hogy elsősorban a Dél-Dunántúlon, alacsonyabb valószínűséggel a Duna-Tisza közén izolált szupercellákban előfordulhatnak. Az ECMWF igen erős 300-350 m/s2 0-3 km-es zivatarhoz képesti helikalitást számol, amíg a GFS inkább csak a front vonalával átfedésbe ad hasonló értékeket, de annak előterében már nem. Az ECMWF helikalitás értékeiből számított SCP helyenként eléri vagy meg is haladja a 20-at. A dél-dunántúli tornádóesélyek mellett állhat az is, hogy az erősen labilis területek között itt várható a legtöbb nedvesség és az ezzel egybefüggő alacsony LCL szint, amely a Balatontól délre eső területeken, illetve Nagykanizsa vonzáskörzetében 1000 méter alatti kondenzációs szintet sejtet. Ez a GFS-en ugyanakkor ismét nem néz ki ennyire erősnek. A 0-1 km-es szélnyírás értékek ugyancsak impozásak, azonban alacsonyszinten már szűknek mondhatót területen látszik megfelelő labilitás az alsó 1-2 km-en, egyre keletebbre és délebbre haladva egyre magasabbról indul a konvekció, illetve vaskosabb konvektív tiltás is megjelenik.

A keddi napon viharvadászatra alkalmas területek: Zala, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun vármegye, illetve Baranya vármegye megye elsősorban északi területei. Kisebb valószínűség mellett Pest megye déli része és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Az ettől keletebbre-északkeletebbre lévő területekre szinte biztosan rendszerbe szerveződve érkeznek majd a zivatarok. Felhívjuk a figyelmet, hogy az időjárási helyzet támogatja a gyors cellaáthelyeződést, így viharvadászat közben kiemelten fontos az észlelési helyszín fontos megválasztása annak függvényében, hogy gyors pozícióváltási, menekülési útvonal mindig álljon rendelkezésre.

A zivatartevékenység keddről szerdára virradóra valószínűleg nem szűnik meg, bár északnyugat felől fokozatosan stabilizálódik a légkör.