04.29. Csütörtök
Összefoglalás: Egy meleg-nedves szállítószalag húzódik felttünk, kedvező feltételek mutatkoznak zivatarok, akár szupercellák kialakulására is. A délutáni óráktól elsősorban az ország középső sávjában húzódó konvergencián és az Északi-középhegység tágabb térségében lehet szupercellákra számítani, legnagyobb valószínűséggel nem izolált formában. Környezetükben a legfőbb veszélyforrást a felhőszakadás és az általa okozott villámárvizek, kisebb eséllyel a 2 cm-t meghaladó jégeső lehet. A helyzet azonban erős bizonytalansággal terhelt, ugyanis könnyen emelt jelleggel indulhat meg a konvekció, amely egy kevésébé heves forgatókönyvet is eredményezhet. A helyzet összességében - legfőképp a villámárvíz veszélye miatt - 1-es fokozatot érdemel.
Részletezés: Hazánktól nyugatra egy ciklon kezd fokozatosan kimélyülni, melynek melegszektorában meleg-nedves szállítószalag húzódik a Kárpát-medence fölé. A magasban, 500 hPa-on egy kis peremhullám érinti hazánkat. A hullám ugyan gyorsan tovább helyeződik, fokozva a magassági szelet, ezáltal a 0-6 km-es szélnyírást (többfelé 15-20 m/s), emellett a jelenlegi futások alapján némiképp késlelteti a délről érkező, 500 hPa-os melegadvekciót. Az MNSZ erősödésével fokozódik némiképp a labilitás a délutáni órákra (ECMWF-ben és a GFS-ben is: 500-1000 J/kg SbCAPE; 32°C TI; -3 BLI), azonban a magassági melegadvekció hatására a labilis rétegződés egyre inkább északabbra tolódik. A felszínen hosszan elnyúló, viszonylag stacionárius konvergencia zóna segítheti a konvektív folyamatokat. A nap legfontosabb kérdése, hogy az MNSZ előtt húzódó melegfronti szakaszhoz tartozó felhőzet mennyire fog tudni felszakadni, s mennyire lesz talajalapú, vagy emelt jellegű a konvekció. Észak felé haladva egyre vastagabb felhőréteg alakulhat ki. Amennyiben az emelt konvekció valósul meg, a zivatarok várhatóan nem fogják tudni a 0-6 km-es szélnyírást teljes mértékben hasznosítani, a hodográfok legerősebben görbült alsó 1-2 km-es rétege ebben az esetben nem tudná érdemben segíteni a forgó feláramlások kialakulását. Egy erősebb forgatókönyv alapján azonban nem lehet elvetni szupercellák kialakulását. A konvekció jellegétől függetlenül a modellek egészen sok, rendre 20 mm feletti kihullható vízzel számolnak, ami kiegészülve azzal, hogy a konveregncia mentén egymásba érve alakulhatnak ki a cellák, nem túl gyors áthelyeződéssel, megnő a felhőszakadás és megfelelő terepviszonyok mellett a villámárviez kialakulásának veszélye. Mindezt az Északi-középhegység torlasztó hatása is fokozhatja. A hevesebb zivatarok környezetében akár 2 cm-t elérő jégeső is hullhat és kis eséllyel akár heves (90 km/h-t elérő) szélökések is kísérhetik őket.
04.30. Péntek
Összefoglalás: Pénteken továbbra is labilis légállapot fogja jellemzni hazánk térségét, amely az ország egy részén némiképp fokozódik is a csütörtökihez képest. A szélnyírási értékeket figyelembe véve ismételten esély mutatkozik szupercellák kialakulására, legjobb eséllyel a jelenlegi modellfutások alapján délnyugaton, délen és az ország középső sávjában. Kelet felé haladva egyre inkább multicellák számára kedvező szélnyírási értékek várhatók. A zivatarokhoz kapcsolódóan a legfőbb veszélyforrás a felhőszakadás (villámárvíz), kis méretű jégeső (ált. 2 cm), szupercellák környezetében emellett heves széllökés (>90 km/h) sem kizárt. A helyzet 1-es fokozatot érdemel.
Részletezés: A már említett ciklon középpontjával tőlünk északra helyeződik tovább, hosszan elnyúló frontja hazánk térsége felett is behullámzik. A front lőterében húzódó szállítószalag továbbra is meleg, nedves légtömeget szállít hazánk térésge fölé, Miközben a teknő peremén, 500 hPa-on továbbra is kisebb peremhullámok érintik a Kárpát-medencét. A 300 hPa-os nyomási szinten egy gyengűlő jet mag éri el a déli országrészt, némiképp fokozva a szélnyírást (0-6 km-en 15-20 m/s a déli, délnyugati országrészben, átfedésben a 800-1200 J/kg SbCAPE-pel). Ezeken a területeken azonban jellemzően divergensebb lesz a felszíni áramlás (a fő konvergenciavonal az Alföldön húzódhat) és némi kiszáradás is megjelenik a határmenti tájakon. Kelet/északkelet felé haladva a nyírás fokozatosan csökken, jellemzően inkább már multicellás zivatarok kialakulására lehet számítani. A legfőbb veszélyforrás - csütörtökhöz hasonlóan - ismételten a felhőszakadás (20 mm feletti kihullható víz, lokálisan villámárvizeket okozhat, erre a jelenlegi ECMWF modellfutás alapján a keleti, északkeleti tájakon mutatkozhat a konvergencián termelődő cellák környezetében), jégeső (ált. 2 cm körüli átmérő) és a heves szélvihar (>90 km/h, legfőképp szupercellák környezetében). A helyzet bizonytalansága leginkább a modellekben van a frontot illetően, ugyanis az ECM és GFS területi és mennyiségbeli inkonzisztenciát mutat a zivataros paramétereket illetően.