Összefoglalás:
Egy magassági teknő közelíti meg a Kárpát-medencét északról, mely hatására csütörtökön napközben fokozatosan egyre labilisabb rétegződés fog kialakulni hazánk felett. A lényegi konvektív folyamatok vélhetően az északkeleti határmenti területekre fognak korlátozódni, itt kis eséllyel délután akár szupercella is kialakulhat, vagy besodródhat az országba. A meglehetősen gyér nedvességi viszonyok azonban könnyen gátat szabhatnak az intenzívebb konvektív folyamatoknak, emiatt összességében csak egy figyelemfelkeltő, szezonkezdő !-es fokozatot érdemel a mai nap. A szupercellák környezetében viharos széllökésekre, esetleg kis méretű jégesőre is esély mutatkozhat.
Részletezés:
Az 500 hPa-os nyomási szinten magassági teknő közelíti meg fokozatosan hazánk térségét, miközben a légkör alsó szintjeit még meglehetősen meleg légtömeg tölti ki. A talajfront a magassági fronttól kezdetben lemaradva érkezik, így előterében némiképp labilizálódik a légkör (ECMWF és GFS SbCAPE: 500-800 J/kg, ECMWF: -3°C BLI, 34°C TI). A teknő peremén a magasban fokozatosan megerősödik a szél, emiatt a szélnyírási értékek 0-6 km-en 12-13 m/s-os értéket vesznek fel, de közvetlenül a határ túloldalán, Szlovákia, Ukrajna téréségben akár 15 m/s-os szélnyírás is előfordulhat a két nagy globál-modell szerint. A talajfront érkeztével az északkeleti határmenti területeken egy nedves-konvergencia zóna épül ki fokozatosan, amely megfelelő kezdő triggert biztosít majd a konvekció beindulásának. A fő kérdés és bizonytalanság azonban az emelkedő légrészek további útjában keresendő. A pszeudo-tempeket vizsgálva többszintű kiszáradás gátolhatja majd a zivatarok fejlődését. Amennyiben sikerül áttörniük ezt a zárást, a zivatarok jól fejlett multicellákká, esetleg szupercellákká is fejlődhetnek. A nedves hőmérséklet 0 fokos szintje és a labilis, szélnyírásos környezet hatására a zivatarokból akár kis méretű jégszemek is hullhatnak, illetve, a száraz profil hatására akár viharos (60 km/h-t meghaladó) széllökések is társulhatnak hozzájuk.
