Heves zivatarok esélye elsősorban a Nyugat-Dunántúlon

Fokozat: 
Érvényesség vége: 
csütörtök, július 2, 2020 - 08:00

Érvényesség: 2020.07.01. 08:00 – 2020.07.02. 08:00 CET

Összegzés:

A középpontjával Skandinávia felett örvénylő ciklonhoz hosszan elnyúló frontrendszer tartozik, ami hazánktól még távol északra-északnyugatra helyezkedik el. Előterében csaknem zonális áramlással napközben jobbára száraz, szerda délutántól viszont egy meleg, nedves szállítószalagnak köszönhetően fokozatosan egyre nedvesebb levegő áramlik a Dunántúlra délnyugati irányból. A napközben felhalmozódó labilitás hasznosulását a késő délutánt követően már több nagytérségű emelőhatás is segítheti. Egyrészt tőlünk nyugatra egy rövidhullámú teknő alakul ki, amely lassan kelet felé haladhat, illetve szerda késő délutántól a Dunántúl felett ciklonális hullám okozta összeáramlást is várnak a modellek, ami éjszaka ugyancsak kelet felé araszolhat. A rövidhullám keltette örvényesség advekció és a nevezett ciklonális hullám együttesen aktiválhatja az MNSZ környezetében is halmozódó labilitást így nyugat felől zivatarok kialakulásával lehet számolni. Az este folyamán ezek között előfordulhatnak hevesek, főleg a Nyugat-Dunántúlon, illetve annak az északi felében szupercellás konvekció lehetősége is fennáll. Ezekhez kapcsolódhat felhőszakadás, nagyméretű jég és viharos kifutószél. Az éjszaka folyamán légkörünk várhatóan nem nyugszik meg, a zivatarképződésre hajlamos zóna kelet felé halad és okoz a középső országrészben is konvekciót, itt azonban az elsődleges veszélyforrás már a felhőszakadás lesz. Bár jelenleg erősen kérdéses, de akár egy MKR kifejlődésével is számolni lehet. 1-es fokozatú előrejelzés kiadása indokolt.

Részletezés:

Az időjárási modellekben bőségesen van bizonytalanság a szerda esti-éjszakai konvekció lefolyását illetően. Elsőként fontos megemlíteni, hogy az ALARO és ECMWF szinte teljesen kihagyja a Nyugat-Dunántúlt érintő zivatarokat, szerda éjszaka és csütörtök hajnalra vonatkozóan csak attól keletebbre számolnak konvekcióval. A GFS, WRF, AROME és UM modellek pedig úgy számolják, hogy a nyugati határainkon kívülről érkeznek és rendeződhetnek valamennyire rendszerbe a zivatarok. A paraméterek átvizsgálása alapján én ez utóbbi verziót tartom valószínűbbnek.

Az ECMWF magasabb labilitással számol a GFS-nél. Az előbbi 2000-3500 j/kg CAPE értékekkel a Dunántúlra (magasabb értékek délnyugaton), az utóbbi pedig 1250-2000 j/kg maximumokkal (magasabb értékek ugyancsak délnyugaton). Abban mindkét modell egyetért, hogy a labilis zónát az északnyugati területeken metszi megfelelő átfedéssel 15-17,5 m/s 0-6 km-es szélnyírás, ezen a területen van a legjobb esély szupercellás konvekcióra.

Az események beindításában fontos szerepet játszik az estére nyugat felől érkező örvényesség advekció és a Dunántúlon mélyülő ciklonális hullám okozta konvergencia. Északnyugaton esetleges szupercellás zivatarban a heves események teljes spektruma előfordulhat, attól délebbre a magas labilitás, amelynek jelentős része az elsődleges jégnövekedési zónában helyezkedik el, illetve a GFS és ECMWF modelleken egyaránt magas Delta Theta-e (18-24 fok) egyértelműen jelzik, hogy ezeken a területeken is fennáll a nagyméretű jégeső és intenzív, viharos kifutószelek, esetleges nedves microburst-ök lehetősége. A térségünkbe áramló magas ekvipotenciális hőmérsékletű és természetesen igen meleg levegő 40-44 mm-es kihullható vízzel rendelkezik, így egy-egy zivatarcellához jelentős mennyiségű csapadék társulhat (30-40 mm felett).

Sötétedés után a légkör az örvényesség érintette sávban nem nyugszik meg, a jelen lévő szállítószalagon továbbra is lesz labilitás (MUCAPE 500-1000 j/kg között ECMWF szerint, GFS-en kicsit alacsonyabb értékben), amely még a Duna-Tisza köze területét is lefedheti.

Veszélyforrások:

Felhőszakadás, villámárvíz: megfelelő terepviszonyok mellett egy adott terület felett elhaladó zivatarcellák okozhatnak jelentős mennyiségű csapadékot (30-40 mm <)

Jégeső: a magas labilitásnak köszönhetően erős multicellás vagy szupercellás zivatarok környezetében előfordulhat 2 cm-t meghaladó jégátmérő

Intenzív, viharos kifutószelek: erős multicellás vagy szupercellás zivatarok környezetében előfordulhat 90 km/h-t meghaladó kifutószél

Mezociklonális/nem mezociklonális tuba, tornádó: jelen helyzetben nem igazán valószínű, a helikalitás értékek nem mutatkoznak számottevően erősnek

 

 

Mezós tornádó?: 
mezós tornádó nem várható - T0
Nem mezós tornádó?: 
Nem mezós tornádó nem várható - T0
Villám árvíz?: 
Várható
MKR?: 
Várható
Bow echo?: 
Nem várható
Szupercella?: 
Várható
Nagyméretű jég? (2-5cm): 
Várható
Szignifikáns jég? (>5cm): 
Nem várható
Szélvihar? (90-120km/h): 
Várható
Szignifikáns szélvihar? (>120km/h): 
Nem várható

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Adószám (1% felajánláshoz)

18033108-1-41

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat