Áttekintés, összefoglalás
Hazánk időjárását továbbra is az Északi-tenger valamint a Skandináv-félsziget felett elhelyezkedő ciklon, és annak előoldali áramlási mezeje határozza meg, miközben a hozzá tartozó hullámzó frontrendszer egyre közelebb húzódik, és annak gyenge hidegfronti szakasza érinti is országunkat estefelé. Ezen folyamatok kiegészülnek még a délről fölénk érkező, és azóta megszűnőben levő magassági hidegörvénnyel.
A mai napon a szombatinál több helyen várható zivatarok kialakulása, és nagyobb esély van heves események megjelenésére is, hiszen a légköri feltételek kedvezőbbek lesznek ezek kialakulása szempontjából. A legfőbb veszélyes kísérőjelenség a villámárvíz lehet, főként a hegyvidéki területeken, valamint meg kell említeni a heves jégeső lehetőségét is, és heves kifutószelek, légzuhatagok kialakulása sem zárható ki.
Részletezés, elemzés
A szombati napon az előrejelzettehez képest jóval kevesebb helyen alakult ki zivatar, tehát végül a megemlített kedvezőtlenebb forgatókönyv valósult meg. Vasárnapra már kissé javulnak a feltételek konvektív események szempontjából.
A Dunántúl felett a délután folyamán egy sekély ciklon kimélyülése kezdődik meg a hullámzó frontrendszer közeledésével párhuzamosan, amely a Dunántúl középső-keleti részén, valamint a Duna-Tisza közén egy markánsabb konvergens zónát alakít ki. Ettől a zónától keletre déli-délkeleti áramlás várható, míg attól nyugatra már egyre inkább nyugatias komponense lesz a szélvektoroknak, majd estétől a Kisalföldön már ÉNY-iba fordul a szél, jelezve a hidegfront jellegű változást.
A délután folyamán főként az ország középső és keleti felében várható zivatarok megjelenése. A labilitás a középső sávban eléri a 800-1600 J/kg-os értékeket, de az északkeleti megyékben ez akár 1800-2000 J/kg-ra is felkúszhat (a GFS modell árnyalattal magasabb értékeket ad az ECMWF-nél). A dél-délkelet felől érkező légtömeg elég nedves ahhoz, hogy egy-két helyen, jobb esetben elszórtan kialakuljanak benne zivatarok. (Ezt a forgatókönyvet most az ECMWF is támogatja.) Különösen igaz ez az Északi-középhegységre, ahol a hegyek plusszban orografikus triggerként szolgálhatnak.
A szélnyírás nem támogatja ma sem szupercellák létrejöttét, így legfőképpen egycellás, és multicellás zivatarok várhatóak. Az alacsony szélnyírás ellenére a zivatarok produkálhatnak heves jégesőt (legfőképpen az ország K-i, ÉK-i részén), hiszen a jégnövekedési zónában jelentős CAPE várható, és közrejátszhat az is, hogy 700 hPa környékén száraz lesz a légprofil. Heves légzuhatagok is létrejöhetnek a zivatarokhoz kapcsolódóan (erre a 700 J/kg körüli DCAPE és a 14-16 Celsius fokot elérő Delta Theta-e értékek engednek következtetni).
Összességében, kiterjedt zivatarrendszerek nem várhatóak (tehát nem lesz nagy a területi lefedettség), de pár helyen előfordulhatnak heves eseményeket produkáló cellák.
Veszélyforrások:
- Villámárvíz: elsősorban az Északi-középhegység területén
- Jégeső: előfordulhat az ország keleti kétharmadában (2-3 cm átmérővel)
- Szélvihar: légzuhatagokhoz köthetően a széllökések elérhetik, ill. meghaladhatják a 90 km/h-át