Összegzés:
Érvényesség: 2020.06.02 21:00 - 2020.06.04. 06:00 UTC
Hazánk időjárását a tőlünk északkeletre elhelyezkedő magassági hidegörvény és a hozzá kapcsolódó (életciklusának végső stáduimában lévő) ciklon, illetve a Nyugat-Európában végbemenő magassági teknősödés és annak előoldalán mélyülő sekély ciklon közös áramlási rendszere határozza meg. Az összetett folyamatok eredményeként az eddig uralkodó északi komponensű, többnyire hűvös és nedves légtömeget szállító áramlást fokozatosan váltja fel a melegebb, de ugyancsak nedves délnyugati irányítás. Szerdán a két eltérő eredetű légtömeg közötti keveredési zónán halmozódó labilitás és a rajta lévő összeáramlás indítja meg a főként Dunántúlra korlátozódó eseményeket, ami a várható paraméterek (labilitás + jelentős szélnyírás) alapján okozhat zivatarhoz kapcsolódóan heves kísérőjelenségeket (2 cm-t meghaladó jégátmérő, 90 km/h-t meghaladó kifutószelek, felhőszakadás, esetleg mezociklonális tuba, tornádó). Egyaránt lehetőség nyílik multi- és szupercellás konvekcióra, amely alapján 1-es fokozatú előrejelzés kiadása indokolt.
Részletezés:
A két légtömeg közötti keveredési zónán már a kedd éjszakai, szerda hajnali órákban kialakul a konvergencia (ÉNY-DK tengelyen), szerda estig viszonylag keveset halad majd kelet felé és valószínűsíthetően nem fogja átlépni a Duna vonalát, erre valamennyi esély főként annak déli részein lehetséges, így az érdemi események főképp a Dunántúlt érinthetik. Kedden éjszaka, szerda hajnalban már előfordulhat rajta esővel és némi emelt konvekcióval tarkított záporos csapadék, talán még zivatar is, aztán szerdán napközben, ahogy délnyugatról egyre kifejezettebben megkezdődik a melegebb levegő beáramlása, úgy emelkedik majd a labilitás is. A GFS, ECMWF páros 1000-1500 J/Kg sbCAPE értékkel számol, de a határrétegből indított, keveredést is figyelembe vevő MLCAPE 0-100mb is 700-1100 J/Kg közötti értéket vesz fel. Ezek mellett az északkeletre elhelyezkedő hidegörvény peremén több szinten is jelentős futóáramlás húzódik megfelelő átfedésben a labilis zónával, biztosítva ezzel 15-20 m/s 0-6 km-es szélnyírást, ezzel együtt pedig a konvekció hevesre fordulásának lehetőségét. A dunántúli GFS Skew-T előrejelzéseket vizsgálva a déli órákhoz közel lévő idősávban indulhat meg a konvekció jelentős számban, majd később, ahogy 800-850 hPa szint környékén egyre erőteljesebben áramlik felénk a meleg levegő, úgy megjelenhet némi konvektív tiltás (CIN), magasabbra kerülhet a szabad konvekció szintje, így a déli órákhoz képest kicsit nehezebb lesz zivataroknak kialakulni, de ezzel párhuzamosan megnövekszik a heves események, izolált cellák, szupercellák lehetősége, hiszen adott CAPE-n kevesebb számú cella osztozhat. Persze az összeáramlás jelenlétének köszönhetően fennáll a veszély, hogy egy-egy cella nem sokáig lehet izolált, esély van valamilyen szinten rendszerbe szerveződésre, ami kisebb MKR kialakulásához is vezethet, igaz a helyzet nem tipikus tankönyvi ilyen szempontból, hiszen a kihullható víz viszonylag alacsony marad, hiányzik egy erős szállítószalag, illetve nem lesz túl sok nagytérségű emelést elősegítő tényező sem. A cellák haladási iránya délkeleti lehet, a jobbra kitérő szupercellák ettől déliesebb pályán haladhatnak majd.
A magas labilitáson és szélnyíráson kívül más heves kísérőjelenségeket meghatározó paraméterek mérsékeltebbnek bizonyulnak, így azok nem befolyásolják majd jelentősen a konvekció hevességét, egyedül az érintett sáv keleti részein (Kelet-Dunántúl) mutat a GFS jelentős DCAPE, illetve az ECM-mel közösen 16 fok körüli delta Theta-E értéket, ami az alsó határán van a heves kifutószelek, esetleges microburst-ök kialakulási lehetőségét tekintve. Ez azt jelenti, hogy nem szupercellás zivatarokban alacsonyabb lesz a heves kísérőjelenségek esélye, de nem zárhatók ki.
Esetleges masszívabb, intenzív, izolált szupercella fejleszthet mezociklonális tornádót, hiszen kedvezően alacsony 700-800 méteres felhőalapra is van lehetőség a modellek számítása szerint, illetve 0-1 km-en is pont elégséges lehet a szélnyírás. Mind ezek mellett szerdán azonban nem ez lesz a legvalószínűbb veszélyforrás, hanem inkább a 2 cm-t meghaladó jégátmérőn és a 90 km/h-t meghaladó kifutószélen van a hangsúly. Az alacsony felhőalap jól támogatja, hogy a szupercellák látványos falfelhőt alakíthassanak, viharvadászatra alkalmas helyzet lesz.
Eközben a Dunától keletre továbbra is az északkeletre elhelyezkedő hidegörvény marad meghatározó és ahhoz kapcsolódóan lehet mérsékelt konvekció heves kísérőjelenségek nélkül, ahogy azt már az előző jó pár napban megszokhattuk.
Veszélyforrások:
Felhőszakadás, villámárvíz: az esetleges egymást követő zivatarcellák vagy szupercellák környezetében előfordulhat 30 mm-t meghaladó csapadék, megfelelő terepviszonyok vagy beépített városi környezet esetén ez okozhat villámárvízet
Jégeső: a magas labilitás és megfelelő szélnyírás együttesen főként szupercellákban okozhat 2 cm-t meghaladó jégátmérőt
Viharos, heves kifutószelek: szupercellák környezetében, illetve egyes multicellákban a részletezésben említett okoktból kialakulhat 90 km/h-t meghaladó kifutószél, nedves microburst
Mezociklonális tornádó: kedvező alacsony felhőalap mellett egy-egy masszív, főként izolált szupercellában előfordulhat, bár határeset paraméterek vannak ebből a szempontból, nem tartozik a legvalószínűbb veszélyforrások közé
