érvényes: 2010. áp. 21., 09 UTC - 2010. ápr. 22., 07 UTC
szinoptikus áttekintés:
Skandinávia déli része feletti középponttal egy ciklon örvénylik, amelynek hidegfrontja a mai nap első felében vonul át felettünk. A front délnyugati szakasza lelassul, és a GFS 850 hPa-os pszeudo-ekvipotenciális hőmérséklete alapján gyenge hullámképződés várható délnyugati határainknál, illetve egy másik melegnyelv is kiépül az északkeleti országrész felett. A front ezen szakasza mentén az alsó 1.5-2 km-es légrétegben erős konvergens zóna alakul ki. A középtroposzférában Észak-Európa feletti középponttal egy nem túl mély teknő helyezkedik el, amelynek észak-déli irányultságú tengelye a délelőtti órákban lesz felettünk. A teknő keletre helyeződésével várhatóan a késő délelőtti óráktól 700 és 500 hPa-on melegadvekció kezdődik térségünkben. A teknő délnyugati peremén több magassági szinten jet-stream húzódik, amelynek köszönhetően jelentős, 15-20 m/s-os 0-6 km-es szélnyírásra számíthatunk. A kétágú jet-stream déli tagjában megfigyelhető mag baloldali kilépő zónája napközben megközelíti a délnyugati országrészt, így ott jelentős feláramlások alakulhatnak ki. Emellett a front is jelentős, több szintre is kiterjedő konvergenciát valósít meg, mind délnyugaton, mind északkeleten. Mindezen triggerhatások, ha számottevő labilitással párosulnak, helyenként heves eseményekkel járó konvektív folyamatokat indíthatnak be.
az időjárási helyzet részletezése:
Az országban két területen van esélye a hevesebb eseményekkel járó konvekciónak. Egyrészt a délnyugati határszél mentén, ahol jelentős, 1000 J/kg körüli labilitás halmozódhat fel 12-15 UTC-re. Viszont a labilitás zöme a számítások szerint inkább az országon kívül realizálódik, a Magyarországra számolt szerényebb CAPE (200 J/kg) miatt a cellákat könnyen szétrombolhatja a nagy szélnyírás. Így könnyen megvan az esélye, hogy az erősebb, intenzívebb és tartósabb zivatarcellák az országon kívül (Horvátország, Szlovénia) maradjanak, sőt, a jobbra forduló hodográf szupercellák esetében a jobbra térülő cellák életben maradását támogatja, így az eleve északnyugat-délkelet irányban haladó cellák még inkább eltávolodhatnak határainktól. Ugyanakkor a jelentős trigger, a front, illetve a jet bal kilépő zónája pótolhatja a labilitás hiányát. Ilyen szempontból a délnyugati határszélen kialakuló heves konvekció eléggé bizonytalan kimenetelű. Ha viszont mégis kialakul, akkor a jelentős szélnyírás miatt erősen szerveződött multicellára illetve szupercellára is számítani lehet a délutáni órákban. A legkritikusabb tényező a labilitás mértéke, azonban az MM5 és a WRF is ad szignifikáns konvekciót a délnyugati régióba, így feltehetően ezzel sem lesz probléma. Az északkeleti országrészben, az ukrán határ közelében 12 UTC-re szintén tekintélyesebb labilitás halmozódik fel a visszanyúló melegnyelvnek köszönhetően, továbbá itt az 500 hPa-os szint hőmérséklete is alacsonyabbnak adódik a teknő közelsége miatt. Emellett a teknő hatása miatt 12 UTC-től örvényesség-advekció is megfigyelhető a térség felett 700 hPa-on, ami a talajközeli légrétegben határozott nedvesség-konvergenciával párosul. Mindezek alapján ott már a kora délutáni órákban beindulhat a konvekció, a 15 m/s körüli nyírás miatt erős multicellás jelleggel, esetleg marginálisan szupercellás konvekcióval.
összefoglalás:
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a délután folyamán a délnyugati határ környezetében szupercellás konvekció lép fel, méghozzá kifejezetten kedvező, az alsó részén jobbra görbülő, feljebb hosszabban elnyúló hodográfokkal jellemezhető környezetben. A 20-25 m/s-os 0-6 km-es szélnyírási értékek mellett így viszonylag nagy SRH alakulhat ki, egyértelműen a szupercellák felé eltolva a konvektív spektrumot. Ezek elsősorban heves jégesővel, valamint szélviharral járhatnak együtt. Bár szupercelláról van szó, így a tornádó sem zárható ki, a kedvező formájú hodográf ellenére nem túl nagy a 0-1 km-es SRH és szélnyírás, valamint a labilitással alkotott egyensúlya sem optimális, így ennek az esélye viszonylag korlátozott. Az északkeleti országrészben is várható jégeső, az extrém alacsony 0 fokos nedves hőmérséklet miatt (1000-1500 m), de ezek inkább az intenzitásuk és sűrűségük miatt lehetnek veszélyesek, mintsem jégméretük miatt. Itt heves eseményként így elsődlegesen szélvihar fordulhat elő a jelentős középszintű kiszáradás miatt.
írta: Kuli, Storman
