Összefoglalás: Hazánk időjárását egy északnyugat felől érkező hidegfront fogja meghatározni, melynek előterében labilis, ám változó nedvességtartalmú légprofil lesz a jellemző. Az elégséges nedvességi viszonyok várhatóan csak az ország északi területein (Északi-középhegység környezete, kisebb eséllyel az Alföld északi megyéi), a határ közelében lesznek megfelelő átfedésben a legmagasabb labilitási és szélnyírási értékekkel, így a zivatarok és ezáltal a szupercellák kialakulására is az említett területeken nyílik esély a délutáni óráktól. A nap legfőbb veszélyforrása is ezen zivatartípusokhoz köthetők: 2-4 cm átmérőt elérő jégeső, villámárvíz, kisebb valószínűséggel heves szélvihar (>90 km/h). A helyzet bizonytalansággal terhelt a nedvességi viszonyok miatt. Mindezek ellenére egyes modellkimenetek alapján nem lehet kizárni akár heves események kialakulását sem, így 1-es fokozatú konvektív előrejelzés kerül kiadásra.
Részletezés: Hazánktól északnyugatra egy hosszan elterülő, kvázi nyugat-kelet tengelyű frontálzóna helyezkedik el, amelynek előterében nagy labilitású légtömeg húzódik. A front egy kisebb hullámot vet, miközben megközelíti a Kárpát-medence térségét. E hullámvetéssel egyidejűleg középmagas szinten környezetétől hidegebb levegő advektálódik térségünk fölé, kezdetben csak a nyugati országrészben, majd az esti/éjjeli óráktól fokozatosan egyre keletebbre haladva, növelve a légköri instabilitást. A hidegadvekció mellett az 500 hPa-os nyomási szinten erőteljes szélerősödés is várható, amely magas, szupercellák kialakulásához megfelelőnek ígérkező (15-20 m/s) 0-6 km-es szélnyírási viszonyokat teremt. A front előterében - amely várhatóan a késő esti, éjszakai órákban éri el hazánkat - prefrontális konvergencia zónák segíthetik a konvektív folyamatok beindulását. Magához a konvekcióhoz elégségesnek tűnő nedvességi viszonyok azonban nagyon kis területeire, hazánk északi határvidékeire és az Alföld északi területeire, de leginkább határon túlra korlátozódnak majd. Amennyiben az ország térségében is ki tudnak alakulni szupercellák, abban az esetben a marginális nedvességi viszonyok és a zivatarokhoz képesti helikalitási értékek (0-3 km-en 150-200 m2/s2 SREH, lokálisan 2-es STP) hatására szép struktúrájú, izolált cellák alakulhatnak ki. A látvány mellett azonban veszélyforrások is tartozhatnak a zivatarokhoz. Legfőbb veszélyforrás lehet a magas kihullható vízmennyiség (36-40 mm), amely lokálisan, megfelelő terepviszonyok mellett villámárvizeket, helyi elöntéseket idézhet elő. Az instabil légállapot - amely a jégnövekedési zónában is magas CAPE értékeket (400-600 J/kg) mutat -, kiegészülve a viszonylag száraz légprofillal akár 2-4 cm átmérőjű jégesőt is okozhat. A száraz profil kedvezhet a szélviharok kialakulásának is, ezek akár a heves kategóriát is elérő (90 km/h), de inkább az alatti széllökésekkel járnak majd.
A mai nap, az említett kérdőjeles nedvességi viszonyok miatt, könnyen – konvektív szempontból – szerencsétlen forgatókönyvvel is zárulhat, azonban egyes modelleredmények alapján a heves eseményeket sem lehet teljesen kizárni.
Veszélyforrások:
-Villámárvíz: A kihullható víztartalom miatt lokálisan villámárvizek kialakulására lehet számítani a zivatarok környezetében, első sorban az Északi-középhegység térségében.
-Jégeső: Szupercellás zivatarokból 2-4 cm-t elérő jégeső is hullhat.
-Szélvihar: Zivatarok környezetében akár heves (90 km/h-t) elérő széllökésekre is számítani kell.
