Áttekintés, összefoglalás
Hazánk fölé délnyugat felől egy gyengülő mediterrán ciklon közeledik, amelynek előoldalán meleg és nedves levegő áramlik déli irányból. Ezzel párhuzamosan a magasban hétfő éjszakától hidegadvekció kezdődik, amely egyre nagyobb mértékben labilizálja a légkört felettünk. Ezen folyamatok hatására sokfelé előfordulhatnak zivatarok, amelyek közül több szupercellává is fejlődhet. A zivatarok várhatóan vonalba is rendeződnek majd, ami magában hordozza a heves szélviharok veszélyét. Mivel egy adott terület felett több zivatarvonal is áthaladhat, fokozott veszélye van villámárvizek kialakulásának is.
Részletezés, elemzés
A dél felől érkező légtömeg kifejezetten nedves, így a zivatarok nagy vízmennyiséget tudnak majd felhasználni (28-32 mm a kihullható vízmennyiség). A labilitás már a reggeli óráktól kezdve elkezd növekedni: a kezdetben 500-800 J/kg-os sbCAPE délutánra 1000-1500 J/kg környékén tetőzik a GFS szerint a keleti országrészben. Az ECMWF már nem ennyire optimista, a maximális értékek 1000 J/kg körül, vagy picit afelett maradnak. A rendelkezésre álló labilitás mértéke meglehetősen bizonytalan a nedves légkörprofil miatt, a besugárzás várhatóan nem segíti a konvekciót.
A nedvességkonvergencia kedvező képet fest, azaz határozott konvergencia-vonalak körvonalazódnak, amelyek támogatják a konvektív folyamatok megindulását.
A mediterrán ciklonhoz tartozó magassági teknő előtt a magasban megnövekszik a szélsebesség, ez hatással van a szélnyírásra is: hétfő estétől kezdődően kedd délelőttig az egész országban meghaladja a 15 m/s-os értéket. Viszont ez a kedvező terület egyre északkeletebbre helyeződik a keddi nap folyamán. A labilitás és a szélnyírás nagy területen átfedésben lesz szupercellák szempontjából: délelőtt nagyjából a Budapest-Szeged vonaltól ÉK-re lesznek adottak a feltételek, míg a délután derekától kezdve már inkább a Hatvan-Békéscsaba vonaltól ÉK-re.
Mezociklonális tornádó szempontjából vizsgálva a helyzetet, az alacsony szintű helikalitási és szélnyírási viszonyok leginkább a déli órákban esnek egybe a maximális labilitás értékeivel, így ez nem annyira kedvező a megjelenésük szempontjából, de nem lehet kizárni teljesen a kialakulásukat.
A konvektív folyamatok már a reggeli órákban megindulhatnak a Dunántúl déli részén, valamint a Duna-Tisza közén, a zivatarok É-ÉK felé vonulnak majd tovább, várhatóan MKR formájában. Ezzel párhuzamosan az Északi-középhegységben is kialakulhatnak zivatarok. Napközben az események súlypontja fokozatosan tolódik kelet felé. A leghevesebb zivatarok, illetve zivatarvonalak a Baja-Miskolc tengelytől keletre valószínűek a délután folyamán. De ezek pontos tér- és időbeli eloszlása igencsak bizonytalan. (A modelleket átnézve akár 3 külön zivatarvonal is kialakulhat: az első délelőtt a középső országrészben, a második kora délután már kicsit északkeletebbre a Tisza vonala környékén, a harmadik vonal pedig estefelé D-ről érkezne. Ezek esetleges egymásra hatása viszont nagy mértékű bizonytalanságot okoz.)
Veszélyforrások:
- Villámárvíz: egy pont felett több zivatar is áthaladhat rövid időn belül, illetve a Dunántúlon a kevésbé konvektív, de tartósabb eső okozhat gondokat.
- Szélvihar: a fejlettebb zivatarvonalak 90 km/h feletti széllökést is produkálhatnak
- Jégeső: a szupercellákban előfordulhat 2 cm átmérőt meghaladó jégső (főként a keleti országrészben)
- Tornádó: alacsony valószínűséggel fordulhat elő