1. Minek nevezzelek?

Az úgynevezett derecho-jelenséget méltán nevezhetjük a konvektív rendszerek királyának, hiszen kiterjedésük és erejük olykor rendkívüli mértéket ölthet. Maga az elnevezés spanyol eredetu, melynek jelentése „egyenesen elore” (kiejtése: derecso). A kifejezést elsoként Dr. Gustavus Hinrichs fizikus használta, aki 1888-ban az American Meteorological Journal-ban megjelent publikációjában derechonak nevezte el az 1877. július 31-én Iowa-n végigsöpo viharrendszert, melyhez rendkívül eros egyenes irányú szélvihar társult. A megfigyelések alapján elmondható, hogy legnagyobb számban az USA középso államaiban fordulnak elo évi 1-2 alkalommal (1. ábra). E viharrendszerek azonban a föld más részein sem ismeretlenek, hiszen 2002. július 10-én Németországon is végigsöpört egy derecho, amely a jelentos károk mellett emberáldozatokat is követelt.

 

1. ábra A derechok éves gyakorisága az Egyesült Államokban.

                              

1.2 Mi a derecho?

A derecho olyan gyors mozgású zivatarrendszer, melyhez nagy kiterjedésu és hosszú életu szélvihar társul. A vihar által okozott károk nagysága akár egy erosebb tornádóéval is vetekedhet, azonban annak jellege, mintázata lényeges különbséget mutat. A derechoban létrejövo downburstöknek köszönhetoen a pusztítás jellemzoen egyenes irányú, amíg a tornádókban a konvergens szélkárok dominálnak. A tudományos meghatározás szerint, ha a szélkárok kiterjedése (azaz hosszúsága a zivatarrendszer haladása mentén) eléri, illetve meghaladja a 400 km-t és a viharzóna mentén a legerosebb széllökések nagyobbak, mint 93 km/h, akkor ezt a zivatarrendszert a derechok közé soroljuk. 

 

1.3 Milyen eros lehet a szél egy derechoban?

A National Weather Service által felállított 93 km/h-s kritérium a derecho élettartama alatt nem mindig áll fenn, hiszen az azt felépíto downburstök (mikroburstök) rendezetlen és változó klaszterekként jelennek meg a viharzóna mentén. Ennek következménye, hogy a derechoban elofordulnak, olyan helyek, ahol a széllökések nem érik el a 93 km/h-t, máshol viszont jóval 160 km/h feletti szélsebességek is létrejönnek. Ezek alapján a derechokat downburst klaszterek családja építik fel, amely a 400 km-es hosszanti kiterjedés mentén folytonos vagy közel folytonos megjelenésu.
 

1.4 Derechok kialakulása, fejlodése

A derechok egyetlen nagy vagy több bow echós szegmenst tartalmazó mintázatot vehetnek fel. A bow echók kialakulásáról korábbi anyagainkban olvashattok: (Bow echók 1.) A bow echók létrejöttéhez leggyakrabban a nagy labilitás, megfelelo nedvességi viszonyok és kényszerhatások mellett a jelentos szélnyírás járul hozzá. A rendszer fejlodésében és fenntartásában nagy szerepet játszik a zivataros hideg légtömeg és a szélnyírás közötti kapcsolat (A konvekció alapjai III.), ill. a már megfelelo érettségi állapotban (bow echó) a hátoldali jet jelenléte (Squall Line-ok III.).

 

 

---

2. Derechok és downburstök

(Downburst térbeli lehatárolása)
 
Mivel a derechok legpusztítóbb kísérojelensége a rendkívül heves szélviharok, így érdemes részletesebben megismerni az oket alkotó lecsapódó légtesteket (downburst). Fujita és Wakimoto (1981) a derechokban kialakuló downburstöket öt nagyságrendi kategóriába sorolták be. Ezeket láthatjuk a 2. ábrán, a hozzátartozó magyarázattal.
 

				Downburst klaszterek családja (family of downburst clusters): A derecho-jelenséggel összefüggésbe hozható legnagyobb nagyságrendi kategória a downburst klaszterek családja, melynek hosszúsága meghaladja a 400 km-t és a lejjebb látható kisebb skálájú képzodményekbol épül fel. Élettartama általában több óra.   Downburst klaszter (downburst cluster): Az ún. downburst klaszterek hosszúsága a 80-100 km-t is elérheti, élettartamuk pedig több 10 perc is lehet. Downburst: A downburst klaszterek felépíto elemei a downburstök, melyek horizontális kiterjedése 8-10 km köré teheto. Élettartama néhány perc. (A 4 km-es horizontális kiterjedést meghaladó lecsapódó légtesteket makroburstnek is nevezhetjük.)   Mikroburst: Minden egyes downburst ún. mikroburstöket is tartalmazhat, melyek kiterjedése nem haladja meg a 4 km-t. E mikroburstök nagy veszélyt jelentenek a repülés számára. Burst folt (Burst swath): A mikroburstön belül létrejövo kisebb kiterjedésu szél okozta pusztítási foltokat burst foltoknak nevezzük, melyek kiterjedése 45-140 méter. A pusztítás jellege pedig a tornádók által okozott károkra is hasonlíthat.
2. ábra 1000 km, 100 km, 10 km, 1 km (nagyságrend)

 

---

Példa burst foltra: Egy viszonylag „homogén” szélkárokkal jellemezheto nyárfaerdo belsejét érinto 60-70 méter kiterjedésu burst folt. (2010.06.14. Bow echó pusztítása Téglás és Balkány között, fotó: Kun Sándor).

---

3. Derecho típusok

A derechoknak két nagy csoportját különböztethetjük meg, melyek mellett további ketto alcsoport is található. A besorolás fo meghatározó tényezoi a konvektív rendszer szervezettsége, viselkedése és reflektivitása.
 

3. ábra A derechok két nagy csoportja: sorozatos (több bow echó) és progresszív derechok (egyetlen nagy bow echó) mintázata és a fejlodésüket befolyásoló magassági szelek iránya.

  

4. ábra A sorozatos és progresszív derechok kialakulásához szükséges idojárási makrohelyzet.

 

3.1 Sorozatos derecho

Ezzel a típussal leggyakrabban tavasszal és osszel találkozhatunk az USA területén. Jellemzojük, hogy a viharzónát alkotó squall line több bow echós kitüremkedést is tartalmaz, melynek hossza több mint 400km és a megtett útvonala a több száz kilométert is elérheti (vonalechós hullámmintázat - LEWP). E viharok igen eros, vándorló alacsony nyomású rendszerek. Erre igen jó példa az „Évszázad viharának” (1993. március 12-13) nevezett ciklon, melyek déli ágán (Kuba, Florida) egy sorozatos derecho, északin (Keleti-part É-i része) pedig hatalmas hóvihar pusztított. E típusnál a bow echók (kisebb skálájú vonalba ágyazott) északi vezeto éle mentén létrejövo mezoörvények (sekély örvények) nemcsak jelentos pusztításra képesek, hanem kedvezo körülményeket biztosítanak tornádók kialakulásához is. Azonban ezek a tornádók önmagukban gyengék (EF0-EF2) és élettartamuk sem túl hosszú.

 

5. ábra Egy sorozatos derecho (LEWP) kialakulása egy izolált klasszikus szupercellából. A jelenség több cella összeszervezodésébol is létrejöhet.

 

6. ábra A hátoldali jet kialakulásával, erosödésével a HP szupercella fokozatosan bow echóvá alakul (5. ábra a és b állapot közötti átmenet).

 

7. ábra Egy több száz kilóméter hosszúságú sorozatos derecho (bow echók láncolatából felépülo LEWP).	8. ábra Mezörvények azonosítása doppler radaros méréssel (balra: radar reflektivitás, jobbra: radarhoz képesti szélsebesség - pirosas színek a közeledést, a zöldes színek a radarhoz képesti távolodást jelzik; számozott területek a mezoörvények helyét jelölik).

 

3.2 Progresszív derecho

 

A derechok második típusa az úgynevezett progresszív derecho. Ez egy relatíve „rövid” zivatarzóna (64-400 km hosszú), amely idonként egyetlen bow echós mintázatot vesz fel, különösen a fejlodésének kezdeti stádiumában. Néhány esetben a progresszív derecho (bow echó) igen keskeny, de ennek ellenére ugyancsak több 100 kilométer megtételére képes. Ilyen vihar volt az 1999-es "Boundary Waters-Canadian Derecho". Más esetben a viharrendszer sokszor egy kisebb bow echóként kezdi életútját, ami az ido elorehaladtával éri el a 400 km-es hosszúságot (ekkor már több mint egy bow echós szegmense is lehet a squall line-nak). Legtöbbször egy kvázi stacionér frontálzóna (ny-k tengelyu) mentén jön létre. Tehát a lényegi különbség, hogy ez a típus az elozohöz képest keskenyebb viharzónával rendelkezik, amihez talajszinten gyakran gyenge alacsony nyomású mezo társul.

 

9. ábra A 2012. júniusi progresszív derecho reflektivitása óránként, illetve néhány állomáson mért maximális széllökés mérföld per órában.

 

3.3 Hibrid derecho

Alkalmanként a derechok egyaránt hordozhatják a sorozatos és progresszív típusokra jellemzo jegyeket. Ebben az esetben hibrid derechoról beszélünk. Ilyen vihar volt az 1998. május 30-31-én a "Southern Great Lakes Derecho”. A vihar mind a sorozatos (igen eros, vándorló alacsony nyomású mezo), mind a progresszív típusra (bow echó jellege, megtett útja) jellemzo karakterisztikát hordozott.
 

3.4 Alacsony harmatpont derecho

A derechok ezen típusa, mint az a nevébol is kiderül, alcsony felszíni harmatpont mellett alakulnak ki. Ez általában 5-10 °C körüli értéket jelent (az esetek többségében 20 °C-os harmatpont mellett jönnek létre a derechok). Leggyakrabban késo osszel és kora tavasszal találkozhatunk velük, melyek a sorozatos derechok jegyeit hordozzák magukon (eros alacsony nyomású rendszer több bow echós szegmenssel).  Legjobb példa erre az 1994-as „Utah-Wyoming derecho”. A vihar kialakulásánál a felszín harmatpontja átlagosan 8 °C volt. A legerosebb széllökések meghaladták a 165 km/h-t.

---