Érvényesség ideje: 2009. 07. 24. 19:00 UTC 2009. 07. 25. 12:00 UTC
Egy, a Skandináv-félsziget felett örvénylõ ciklonhoz tartozó hidegfront éri el hazánkat az éjszaka folyamán, feltehetõen még éjfél elõtt belép az országba. A front elõtt egy szállítószalag profil is megfigyelhetõ a GFS elõrejelzésében, ugyanakkor a magassági jet az elõrejelzések szerint az éjszaka folyamán be fog nyúlni a front közvetlen elõterébe. Ez esélyt teremt helyenként heves zivatar kialakulására.
Ami kérdésessé teszi a heves konvekciót, az a labilitás. A GFS-ben megfigyelhetõ 400 J/kg-os (ECMWF-ben egészen jelentéktelen) MUCAPE elsõ látásra kevésnek tûnhet erõsebb zivatarok kialakulásához. Mindazonáltal a viszonylag magas Thompson (36-38 Celsius) és alacsony Best Lifted Index (-1 Celsius fok) a front biztosította emeléssel és a jet bal kilépõ zónájával (több szinten is) illetve az erõteljes örvényesség advekcióval (szintén több szinten) párosulva egy-két helyen lehetõséget teremt intenzívebb konvekció megjelenéséhez az éjszakai órákban, a fenti paraméterek együttállása alapján leginkább az ország északi felében. A markáns emelõ hatások akár pótolhatják is valamennyire a labilitás hiányát.
A roppant nagy szélnyírás (20-30 m/s) akár meg is gátolhatja a komolyabb konvekciót, ugyanakkor ha jelenleg elõrejelzettnél nagyobb labilitás áll majd rendelkezésre illetve az emelés is kifejti hatását, akkor akár egy-két helyen szupercellák is létrejöhetnek, egyébként a multicellás konvekció lesz a jellemzõ. A zivatarok láncba szervezõdése is elképzelhetõ, mivel az emelõ kényszer maga is vonalas szerkezetûnek várható, viszont a 0-2.5-es szélnyírás vektorok csekély frontra merõleges komponensei miatt ez nem lesz jellemzõ.
Mindent összefoglalva:
Nagyjából az éjféli óráktól számítva egy fronthoz kapcsolódóan, jellemzõen multicellás, egy-két helyen esetleg szupercellás zivatarok jelenhetnek meg az Észak-Dunántúlon, amik kelet felé terjednek, reggel pedig már az északkeleti országban számíthatunk kialakulásukra. A zivatarokhoz kapcsolódó heves események a következõk lehetnek:
- elsõdlegesen szélvihar: Leginkább a front elõterében tapasztalható alacsonyszintû kiszáradás következében. Ez a körülmény a fronthoz köthetõ nyomástendencia ugrás illetve a jelentõs hõmérsékleti gradienssel párosulva akár záporban is erõs szélviharokat képes okozni. A maximális széllökések 80 és 100 km/h közöttiek lehetnek. Esetleg 100 km/h feletti lökések is kialakulhatnak leginkább egy-egy intenzívebb zivatargócban.
- esetlegesen felhõszakadás: a helyenként 36 mm-t meghaladó kihullható víz miatt, de nem ez lesz a jellemzõ.
Meg kell említeni, hogy a modellek által eltérõen számolt labilitás miatt számottevõ bizonytalanság van a helyzetben. Illetve az is kérdéses, hogy az emelõ hatások mennyire képesek pótolni a labilitást. Ha az ECMWF által elõrejelzett verzió jön be, és ténylegesen csekély lesz a labilitás, akkor könnyen elõfordulhat, hogy egyetlen egy hevesebb cella sem alakul ki az országban (hanem például a Felvidéken, ahol a jet bal kilépõ zónája leginkább érvényesül). Ugyanakkor, mint említettük, a front már mérsékelt konvekcióval párosulva is képes lesz helyenként 90 km/h feletti széllökéseket okozni.
