Szinoptikus helyzetkép:
Egy, a Brit-szigetektõl keletre található ciklon hullámzó frontja, ill. az elõterében húzódó prefrontális konvergenciazóna befolyásolja a mai napon Magyarország idõjárását. A Dunántúl középsõ területe felett a rendszer napközben lelassul, majd a délutáni órákban némileg felgyorsulva halad kelet felé. A jelenlegi modellfutások szerint 15 UTC-kor nagyjából a Duna vonalában fog elhelyezkedni, 18 UTC körül pedig átlép a Tiszántúlra. A fronthoz a magasban meleg nedves szállítószalag (MNSZ) is csatlakozik. A front magassági teknõjéhez kapcsolódó hidegadvekció 500 hPa-on némileg lemaradva követi a frontot, ugyanakkor 700 hPa-on már 12 UTC-kor belép a hideg vezetõ éle, ami a CAPE megvastagodását eredményezi. Emellett az erõsen görbült jet zóna (ami tulajdonképpen a frontot is kormányozza) divergens területe (250 hPa, 300 hPa-on illetve 400 hPa-on egyaránt) 12 UTC-re már az ország nyugati része fölé húzódik.
Labilitás és nedvesség:
A délelõtti órákban a hideg alul, egy sekély rétegben már betör az országba, így hozzávetõlegesen a Balatontól nyugatra, északnyugatra a déli órákra talajközelben stabilizálódik a légkör. Ugyanakkor a hideg légrétegre némileg felfutó szállítószalagnak köszönhetõen emelt konvekcióval még ekkor is kialakulhatnak zivatarok az említett térségben.
A Balaton térségében a front mentén jelentõs, talaj alapú labilitás összpontosul 12 UTC-kor (1600-1900 J/kg SBCAPE az ECMWF-ben, hasonló a GFS-nél), ami bár CIN-nel is terhelt (50-100 J/kg), de ezt vélhetõen az erõteljes kényszeremelés le fogja gyõzni. 15 UTC-kor, ahogy halad elõre a front, hasonlóan erõs labilitási viszonyokkal számol a Duna-Tisza közén is. 18 UTC-re a konvekció már egyre inkább emelt jelleget ölt, és a csökkenõ instabilitás miatt vélhetõen az erõssége is némileg csökkenni fog, ahogy eléri a Tisza vonalát. Az éjszaka folyamán a tiszántúli területeken tisztán emelt konvekcióval lehet zivatarokra számítani.
A modellek alapján a front környezetében elegendõ nedvesség áll rendelkezésre az erõteljes, életképes konvekcióhoz, így ez a komponens sem akadályozza a heves zivatarok létrejöttét.
Emelés:
A front erõteljes, több szinten is megmutatkozó (talaj, 925 illetve 850 hPa) konvergenciát valósít meg, ami elégséges lehet az alacsonyszintû CIN legyõzéséhez. Ugyanakkor a felsõ troposzférában kirajzolódó, görbült jet-mag kilépõ zónájának (és a hozzá tartozó magasszinti divergencia zónának) fölénk húzódásával egy plusz kényszeremelés is segíti a konvekció kialakulását. Mindezekhez a 700, illetve 600 hPa-os szinteken is jelentékeny örvényesség-advekció társul a Dunántúl felett, így különösen a kezdeti idõszakban igen erõs, több forrásból táplálkozó háttéremelés lesz jelen.
A konvekció típusa, szervezettsége:
A vonalas jellegû kényszer, illetve a jet által kiváltott háttéremelés következtében jól szervezett, fõleg vonalba rendezett konvekció várható a déli óráktól. A zivatarlánc csírái a horvát, illetve szlovén területeken jelenhetnek meg egy konvergencia mentén, majd a kialakult rendszer a fronttal összeolvadva északkelet felé haladhat tovább. Ami a képet rontja, hogy a 0-2.5 km-es szélnyírás vektorok igen rossz szöget zárnak be a kialakuló vonallal, a nyírásvektorok vonalra merõleges komponense jóformán 0. Ez kedvezõtlenül hathat a zivatarlánc élettartamára, ugyanakkor a vonalas kényszer (azaz a konvergencia, késõbb a hidegfront) áthelyezõdése biztosíthatja a vonal életben maradását (új cellák képzõdése által), így inkább csak az egyes cellák életképességét rontja az említett helyzet. Az elõrejelzések szerint az erõsen szélnyírásos zóna (20-30 m/s 0-6 km-es nyírás) szorosan követi a kialakult rendszert, így ezek a körülmények lehetõséget teremtenek a vonalban szupercellák kialakulására is. Szintén a nagy szélnyírás miatt ív echós (bow echo) kitüremkedések is megjelenhetnek. A szupercellás konvekciót fokozhatja a viszonylag magas 0-3 km-es zivatarhoz képesti helikalitás (200 m2/s2 felett) a front menti keskeny sávban. A nagyfelbontású MM5 elõrejelzése szerint a vonal elõterében izolált szupercellák is kifejlõdhetnek. A hosszú, egyenes hodográfok alapján a kettéválás után akár mindkét cella életben maradhat.
Várható események:
- Szél: a kialakuló rendszer kiterjedt szélviharokat okozhat a középszintek környékén megfigyelhetõ kiszáradás miatt, amelyeket az igen magas (20 fok feletti) delta-thetaE értékek is visszaadnak. Így ezek alapján lokális légzuhatagok (más néven lecsapó légtestek, downburst-ök) is kialakulhatnak 100-120 km/h-s, esetleg ezt meghaladó széllökésekkel – például az ív echós kitüremkedésekben. A nagy szeleket segítheti a 0-3 km-es nedvességben megfigyelhetõ erõteljes gradiens is a front elõterében.
- Jég: a középszintû kiszáradásnak, a nagy labilitási energiának, a 0 fokos nedves potenciális hõmérséklet viszonylagos ”kedvezõ” magasságának illetve a szupercellás konvekciónak köszönhetõen nagyméretû, 2 cm feletti jegek is megjelenhetnek a cellákban, de elõfordulhat akár 5 cm-t elérõ jégátmérõ is.
- Tornádó: a front mentén lecsökkenõ felhõalap és a szupercellás konvekció miatt tornádó is kialakulhat.
- Felhõszakadás: bár a rendszer gyors mozgásúnak várható, a 44 mm-t is elérõ kihullható víz miatt rövid idõ alatt egyes helyeken jelentõs csapadék hullhat.
Összefoglalva:
A déli, kora délutáni órákban heves zivatarok jelenhetnek meg a Dunántúlon, amelyek láncba fejlõdve haladnak északkelet felé, az esti órákra érhetik el a Tisza vonalát. A Tiszántúlra várhatóan már némileg legyengülve lépnek be. A zivatarvonal mentén, illetve annak elõterében szupercellák alakulhatnak ki. A legjellemzõbb heves események a nagy szélviharok lesznek, ugyanakkor számítani kell nagyméretû jég, felhõszakadás és esetleg tornádó kialakulására is. Meg kell említeni, hogy hevesebb zivataroktól függetlenül is, a jelentõs nyomástendenciának és hõmérsékleti gradiensnek köszönhetõen a front mentén sokfelé várható erõsen viharos szél. Azt is le kell szögezni, hogy a helyzet magában hordoz egyfajta bizonytalanságot. Ha a front mozgása, illetve a hozzá kapcsolódó alacsonyszinti hõmérsékleti advekció nem a jelenleg vártak szerint alakul, az könnyen felboríthatja a konvektív helyzetet.
