Keleti országrészben egy hullámzó frontrendszer húzódik, amely várhatóan az esti órákra kelet felé hagyja el határainkat. A front rendszerre dél felõl egy erõsödõ szállítószalag fejlõdik rá a nap folyamán, amely a pszeudó tempeken elõbb 850 hPa-on majd az esti óráktól már 700 hPa-os szinten is jól követhetõ. Ezen területtel kb. egybeesve 12 UTC-tõl a középszintû emelõhatások is megjelennek. A nap folyamán lassan mozgó frontális konvergencia, a 0-3 km-es CAPE és a jelentõs 0-2 km-es hõmérsékleti gradiens a Dunától keletre esõ területek középsõ és déli részeiben nem mezociklonális tubát, esetleg tornádót alakíthatnak kb. a délutáni órákban. A 0-6 km-es vertikális szélnyírás továbbra is jelentõs (15-25 m/s) a térségben, amely a 500 J/kg feletti CAPE-el és a nagytérségû emelõhatásokkal együtt szupercellákat is kialakíthat a mai nap folyamán. Az ország délkeleti részein nappal talajalapú, másutt inkább emelt, az esti óráktól a 700 hPa-os melegedés nyomán már mindenütt emelt konvekció valószínû, amellyel szintén kb. 500 J/kg MUCAPE realizálódhat, a front mögött még az éjszakai órákban is.
Összefoglalva:
Az ország keleti felében, kezdetben egyedi multicellás, ill. szupercellás zivatarok alakulhatnak ki, amelyekhez veszélyes jelenségek társulhatnak (>90 km/s széllökés, >2cm-s jég, felhõszakadás) az idõ elõrehaladtával pedig esélyes, hogy egy nagyobb mezoléptékû konvektív rendszer épüljön fel, amely továbbra is tartalmazhat szupercellákat. A konvekció az éjszakai órákra is jellemzõ lehet, bár jelentõsebb emelés 15 UTC után már csak vasárnap hajnalban várható a térségben, de a szállítószalag felcsúszása jó eséllyel fenntarthatja a folyamatokat. Ezeken a területeken kiterjedt csapadékra, jelentõs villámtevékenység és lokális heves jelenség sem zárható ki. Szupercellából tornádóra a délkeleten magas LCL (2000 m) miatt kisebb az esély, másutt (pl. ék-en) ahol alacsonyabb az LCL, pedig a konvekció emelt jellege miatt valószínû kevésbé.