érvényes: 2009. június 11. 11 UTC – 2009. június 12. 07 UTC
A hazánkon átvonuló hidegfronthoz köthetõen a mai napon is számítani lehet zivatarokra, itt-ott pedig heves események is elõfordulhatnak. A délután folyamán ÉNY-ról betüremkedõ front nagyjából átlósan keresztülhúzódik az országon, de a talajközelben megfigyelhetõ diffúz áramlási, hõmérsékleti és ekvipotenciális hõmérsékleti mezeje nem jelöl ki éles frontvonalat. A konvekció elsõsorban ebben a zónában várható. Zivatartevékenységre leginkább a Dunántúlon lehet számítani, itt az esetleges heves események inkább a D-i régióban valószínûek. Szintén elõfordulhatnak zivatarok az Északi-középhegységben, ill. tágabb értelemben véve az ország ÉK-i részén (némi orografikus segítséggel). A front továbbhaladásával, ill. a kialakuló tevékenység terjedésével összefüggésben egyéb tájainkon sem kizárt a zivatar, de a nedvességi viszonyok eleinte leginkább a DNY-i (és másodsorban az ÉK-i) konvekciónak kedveznek (a Thompson-index 38-40 C-fokos értékeinek eloszlása is ezt sejteti). DNY-on 15 UTC-re már ideális 0-3 km-es átlagos relatív páratartalom mutatkozik. Ebben az idõben a talajközeli összeáramlás is ott tartózkodik, ill. a 300-250 hPa-os szinteken jól kirajzolódó egyenes jet-mag bal kilépõ régiójához köthetõ emelés is tetten érhetõ. Az 500 és 700 hPa-os szintek relatív örvényességi mezõi pedig szintén hatékony emelést mutatnak a DNY-i, ill. késõbb az ÉK-i országrészre.
Bár 500 hPa-os szinten csak gyenge hidegadvekció látszik, 700 hPa-on markánsabban nyomakodik be a hideg levegõ, és a napsütés melegítõ hatására a talajról indított légrészek alapján számított CAPE néhol meghaladhatja az 1000 J/kg-ot is (bár többnyire nem ilyen magas értékek lesznek jellemzõek). Továbbá az alacsonyabb légrétegekben nemigen fedezhetõ fel meleg nedves szállítószalagra (MNSZ) utaló jel, mindössze a front mentén, azzal párhuzamosan jelentkezik némi emelkedés az ekvipotenciális hõmérsékletben. Emellett CIN is lesz, bár feltehetõen nem fogja teljesen meggátolni a zivatarképzõdést.
Elsõsorban multicellás konvekció várható, mivel a 0-6 km-es szélnyírás a WRF alapján 10-15 m/s körül várható, bár a GFS a Dunántúlra 20 m/s-ot is mutat, így nem kizárt, hogy a pesszimistább modellhez képest egy leheletnyivel nagyobb szélnyírás már szupercellát eredményez. Azonban a helikalitási viszonyok meglehetõsen gyérek, jellemzõen a 150 m2/s2-os 0-3 km-es SRH-t sem érik el, ez nem túl kedvezõ a hosszú életû és erõs szupercellákra nézve. Továbbá kialakulhat ugyan erõsebben szervezõdött multicellás rendszer, de a 0-2.5 km-es szélnyírási vektoroknak sem a hossza, sem az iránya nem optimális az élettartamot, erõsséget tekintve. Jól azonosítható MNSZ hiányában ez a rendszert tápláló tényezõ sem lesz jelen.
Összességében elmondható, hogy fõleg multicellás zivatarokra lehet számítani, de egy árnyalatnyival nagyobb szélnyírás és kedvezõbb cellamozgás már szupercellát eredményezhet. Nagy számú és kimagasló erõsségû heves esemény azonban nem várható, inkább csak a heves zivatar fogalmának gyengébb (nem szignifikáns) kategóriájába tartozó szélvihar, jégesõ valószínû.
írta: Storman
