Érvényes: 2016.08.05. 08:00 UTC - 2016.08.06. 06:00 UTC
Valid: 2016.08.05. 08:00 UTC - 2016.08.06. 06:00 UTC
Összefoglalás:
Hazánk időjárását a délutáni óráktól egy északnyugat felől érkező hidegfront határozza meg, melynek köszönhetően nyugat felől multi- és szupercellás konvekció kialakulása várható. Az esti, éjszakai órákban zivatarrendszer (MKR) kifejlődése is valószínű, mely várhatóan a Duna vonalát megközelítve, elérve fokozatosan veszít erejéből. A nappali órákban a viharok még heves kísérőjelenségeket (heves jégeső és szélvihar) sorakoztathatnak fel, ám az idő előrehaladtával egyre inkább az emelt konvekció jut szerephez, melynek fő veszélyforrása a nagy mennyiségű csapadékot adó konvektív gócok, rendszerek lesznek. A fenti jelenségeket figyelembe véve egy erős egyes fokozatú konvektív előrejelzés került kiadásra.
Részletezve:
Nyugat felől egy jól analizálható középtroposzférikus (500 hPa) hosszúhullámú teknő éri el hazánkat, melyhez már a déli óráktól kezdődően jelentősebb hidegadvekció is társul. E hullám déli része a holnapi naptól már egy lefűződő magassági hidegörvényként lesz azonosítható, középpontjával az Appennini-félsziget felett. A teknő előoldalán, a felszínen egy hosszan elnyúló frontálzóna húzódik, aminek talajmenti szakasza a délutáni órákban némiképp kifut és stabilizálja az alsó légréteget. Azonban a front magassági szakasza (850 hPa) előtt továbbra is instabil levegő áramlik (MNSZ) majd dél felől és siklik fel az alsó frontfelületre, így emelt jelleggel továbbra is kedvező feltételek állnak fenn a zivatargenezishez. Az éjszakai, hajnali órákban a front megtorpan és némi hullámvetést is végez.
A zivatarképződést nagyban segíteni fogják a teknővel, illetve fronttal érkező és egyben kedvező háttéremelési tényezők is (magassági divergencia, közepesen erős pozitív örvényességi advekvió, markáns nedvességkonvergenciák). További triggert jelentenek majd az Keleti-Alpok hegyei, melyek orografikus emelésük révén indíthatják el kelet felé az első szupercellákat. Termodinamikai tényezők tekintetében a két nagy modell között komolyabb eltérés mutatkozik, főként a Dunántúl területére prognosztizált SBCAPE maximális értékeit tekintve, hiszen amíg a GFS csak néhány 100 J/kg-os hasznosítható energiával számol, addig az ECM ~1500 J/kg-mal. A közös metszéspontja a két modellnek a Gleinalpe, Fischbachi-Alpok és Wechsel által védett és beragadó (Grazi-medence-Szombathehy-M-SZ-O hármashatár) labilis zóna, ahol a 2000 J/kg-os értéket is eléri az SBCAPE.
A cellák forgómozgásához a bőven elégséges 0-6 km-es szélnyírás (20 m/s) és jelentős 0-3 km-es helikalitás (250 m2/s2) is hozzájárul. A front mögött megnövekedő 0-3 km-es szélnyírás (>14 m/s) egy-egy szupercella bow echósodását is magában hordozza. A legkedvezőbb szupercellás körülmények várhatóan az Alpokalján lesznek, ám később izolált jelleggel máshol is előfordulhatnak (pl. Bakony). A kedvező nedvességi viszonyok inkább a front tengelyén, illetve mögötte várhatóak, melynek köszönhetően eleinte izolált jelleggel, később (este, éjszaka nyugat-délnyugat felől) pedig rendszerbe szerveződve (MKR) alakulhatnak ki zivatarok.
Veszélyforrások:
- Felhőszakadás: a 34-36 mm-t meghaladó kihullható víznek köszönhetően lokálisan villámárvizek is kialakulhatnak (esti MKR kialakulása esetén nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek)
- Szélvihar: némi középszintű kiszáradás, néhány száz J/kg DCAPE és az erősen szélnyírásos helyzet (bow echós kitüremkedéseknél) magában hordozza a 90 km/h-t meghaladó széllökéseket
- Jégeső: a jelentős labilitással (jégn. zónában) és szélnyírással rendelkező területeken a szupercellákból kihulló jég meghaladhatja a 2 cm-t, de várhatóan nem haladja majd meg az 5 cm-t
- Tornádó: Leginkább az Alpokalján és Burgenland térségében van némi esély mezociklonális tornádó kialakulására (150 m2/s2 0-1 km-es helikalitás). Nem mezociklonális légörvények kialakulásának nem kedvez a jelenlegi helyzet
