Érvényes: 2016. 07. 14. 08:00
Egy hullámzó frontnak köszönhetően térségünkben késő délutántól többfelé várható zivatar (eleinte a Dunántúlon, majd keleten is), amelyek közül jó néhány elérheti a heves kategóriát is. Szupercellás konvekcióra is lehet számítani, emellett a zivatarok várhatóan rendszerbe fognak szerveződni, ami növelheti a heves események kiterjedtségét. A veszélyforrások között elsődleges a heves kifutószél 90 km/h feletti széllökésekkel (120 km/h-t is elérve akár), de meg kell említeni a helyenként nagyobb méretű jeget (2-4 cm), és a felhőszakadást. A heves konvektív események várhatóan az éjjeli órákra is kiterjednek.
Részletezve
A Kárpát-medencét egy hidegfront érte el kedd este, amely országunk felett hullámozva alakítja időjárásunkat. A front tegnap éjjel csúszott be alacsony szinteken az ország területére, és ma várhatóan a Duna-Tisza közéig jut. A délutáni órákban melegfronti hullámot vet, és némileg visszább táncol, majd hidegfrontként éjjel ismét meglódul keleti irányba. A tőlünk nyugatra található, lassú mozgású hosszúhullámú teknő fokozatosan fölénk helyeződik, ami a magasban fokozódó hidegadvekciót és középtroposzférikus emelést jelent. A teknőhöz növekvő szélnyírású zóna (15-20 m/s) is kapcsolódik, átfedésben a roppant nagy labilitással (2000-3000 J/kg maximális értékekkel az ECMWF esetében, a GFS-ben szerényebb értékekkel). Eleinte (a késő délutáni órákig) az alul stabilizáló frontlevegő miatt a labilitás vélhetően nem fog konvekció formájában felszabadulni (a konvektív tiltás, és komolyabb emelőhatás hiányában).
A front visszatáncolásával, annak konvergenciája mentén azonban délután, este többfelé beindulhat a zivatartevékenység. A multicellás zivatarok mellett (ezek az ország keleti felében is kipattanhatnak egy konvergencia mentén) szupercellás zivatarok is várhatók, eleinte a Dunántúlon, majd a szélnyírás keletre haladásával éjjel már az ország keleti felében is. A szupercellák szempontjából érdemes megemlíteni a 100-200 m2/s2 körüli várható 0-3 km-es helikalitási értékeket, valamint a magas, 4-6-os értékeket is felvevő szupercella kompozit paramétert is.
Az esti órákban megerősödő meleg-nedves szállítószalag, valamint a kiterjedtebb emelés mezoléptékű konvektív rendszer (squall line) kialakulását eredményezheti, akár több ízben is. Ezek kialakulását támogatják a hosszúra nyúlt, délnyugat-északkelet irányú 0-2,5 km-es szélnyírásvektorok is (~12 m/s-os abszolútértékekkel).
Veszélyforrások
Szélvihar: A nagy kiszáradás (deltathetaE ~ 20 fok) izolált cellákban is előidézheti nedves downburstök kialakulását 90 km/h feletti szélrohamokkal (akár keleten délután az ottani multicellákban). Rendszerbe szerveződés esetén az MKR-ben megvalósuló dinamikai folyamatok 120 km/h-t közelítő, vagy azt némileg meghaladó széllökést is eredményezhet. Bow echó kialakulása esetén szintén megnő a 120 km/h feletti lökés esélye.
Felhőszakadás: A roppant magas (40-44 mm) kihullható víz miatt többfelé jelentkezhet, főként a zivatarrendszerekhez kapcsolódóan, megfelelő terepviszonyok esetén villámárvíz formájában.
Jégeső: A szélnyírás párosulva a roppant nagy labilitással nagyméretű jégszemeket eredményezhet, akár 3-4 cm-t is elérő átmérőkkel.
Tuba/Tornádó: Szupercellás konvekció lévén nem zárható ki mezociklonális tornádó, azonban a várható konvektív tiltás, az események súlypontjának éjjeli órákra történő tolódása, illetve a paraméterek kérdőjeles átfedése bizonytalanná teszi előfordulásukat. Nem-mezociklonális örvények szintén kis valószínűség mellett alakulhatnak ki.
A heves események várható nagyobb kiterjedése miatt, és egy-egy helyen a szignifikáns szélvihar esélye miatt 2-es fokozatot adunk ki az előttünk álló 24 órára.
Komjáti „kkorneel7” Kornél & kaLman