Érvényes: 2016.06.01. 08:00 UTC - 2016.06.02. 08:00 UTC
Valid: 2016.06.01. 08:00 UTC - 2016.06.02. 08:00 UTC
Összefoglalás:
Hazánk időjárását a nyugatról ránk pörgő magassági hidegörvény és az éjszaka érkező peremháborgás határozza meg. Az előbbi előterében napközben az Alföld területén esély mutatkozik szupercellás konvekcióra, mely egy-két heves esemény kockázatát hordozza magában. Azonban az eltérő modell szcenáriók (felhalmozódó labilitás mértéke, szélnyírás nagysága, éjszakai csapadékrendszer pontos helye/intenzitása) miatt a helyzet jelentős bizonytalansággal terhelt, így egy nullás fokozatú konvektív előrejelzés került kiadásra.
Részletezve:
Napközben nyugatról egy középtroposzférikus hidegörvény érkezik, melyhez 500 hPa-on jelentős hidegadvekvció is társul. A közelünkben húzódó ciklonálisan görbült jet és annak bal kilépő zónája (divergens mező), valamint az örvénnyel érkező jelentős pozitív örvényességi mező már (bőven) elegendő emelést biztosít, ami párosulva az 500-1000 J/kg-os SBCAPE értékekkel (GFS-ben az Alföld területén jóval csekélyebb értékek) zivatarok létrejöttét eredményezi. A 0-6 km-es szélnyírás mértékét illetően is komolyabb eltérés mutatkozik a modellek között, hiszen még az ECMWF az Alföld jelentős részére 20-25 m/s-os szélnyírást vár, addig a GFS jóval visszafogottabb (12,5-17 m/s jellemzően dk-i megyéinkben). Azonban a jelentős bizonytalanság ellenére is esély mutatkozik izolált (nem túl magas 0-3 km-es relatív nedvesség) szupercellás zivatarok kialakulására, melyeket némi helikalitás (100-150 m2/s2) is megtámogat. Mivel komoly bizonytalanság van a felhalmozódó labilitás nagyságának tekintetében, így az esetlegesen létrejövő szupercellák hevessége is kérdéses.
Éjszaka a jet bal kilépő zónájával összefüggésben egy peremháborgás érkezik dél felől, mely egy kiterjedtebb csapadékrendszert fog eredményezni. E csapadékrendszer pontos helyzetét illetően is komoly a bizonytalanság, ám a modell futások tendenciáját vizsgálva úgy tűnik, hogy ennek súlypontja inkább Erdélyre fog korlátozódni (Tiszántúlra áthúzódhat). A rendszer fő veszélyforrása lehet a nagy mennyiségű csapadék (beágyazott zivatarok), mely kis valószínűséggel lokálisan villámárvizet is okozhat.
Veszélyforrások:
- Szélvihar: Erősebb szupercellák környezetében akár 90 km/h-t körüli széllökések is előfordulhatnak.
- Jégeső: A jégnövekedési zónában felhalmozódó mérsékelt labilitás alapján a jégszemek nagysága várhatóan nem haladja meg a 2 cm-t.
- Villámárvíz: Elsősorban az esti, éjszakai órákban érkező csapadékrendszer területén van némi esély kialakulásukra. Délután az Alpokalján az átlagszéllel szembeforduló alacsonyszintű szélnyírási vektorok (0-2,5 km) sejtetnek egy helyben veszteglő/újra képződő cellákat.
- Mezociklonális tornádó: A környezeti feltételek nem optimálisak létrejöttükhöz.
- Nem mezociklonális tuba/tornádó: A hidegörvény központjának közelében (főként Alpokalja) létrejövő cellák esetén létrejöttüket nem lehet teljesen kizárni, ám a tartósabb és erős nedvességkonvergencia kiépülésének hiányában van némi bizonytalanság a helyzetben.
Megjegyzés: A komolyabb konvekció (zivatartevékenység) várhatóan a déli órák körül indul meg, főként a Dunától keletre, majd az esti és éjszakai órákban (jelentős bizonytalanság mellett) egy nagyobb csapadékrendszer lép be az országba délkeleti, keleti irányból. Ez utóbbinak elsődleges veszélyforrása lehet (rendszer erejétől függően) a helyenként lezudóló nagy mennyiségű csapadék (beágyazott zivatarok), mely egy-két helyen villámárvizet okozhat. Azonban az események súlypontja várhatóan Erdély területére korlátozódik majd.