Összegzés:
Hazánk időjárását ma kora estétől egy Ny-Dny felől érkező ciklon befolyásolja, és (elsősorban a) hidegfrontjához köthetően akár hevesebb zivatarok megjelenésére is számítani lehet. Bár a modellekben közel sincs egyetértés a várható zivataros események, ill. azok hevességének tekintetében, mindenesetre a helyzet 1-es fokozatot érdemel.
Részletezve:
Az elmúlt napok gerinc helyzetét mától egy hosszúhullámú teknő előoldali helyzete váltja fel, miközben ciklon mélyül ki országunktól nyugatra. A ciklon, este érkező hidegfrontja előtt Dny-i irányból egy MNSZ is felépül, viszont, hogy ez mennyire tud a délután folyamán már beleszólni az eseményekbe, ebben nincs teljes egyetértés a modellek között.
Bizonyos verziók szerint a zivatarok (némi orografikus rásegítéssel -adott helyeken) már a (késő)délutáni órákban megjelenhetnek, de ekkor még a nedvesség erősen határesetnek tűnik, valamint a folyamatokat beindító trigger hatások is eléggé vérszegények. GFS szerint egy képzeletbeli, hozzávetőlegesen Tatabánya-Baja vonal mentén segítő tényező lehet a pozitív örvényességi mező és némi Jet-divergencia. Szintén nincs konzisztencia a modellekben a 0-6 km-es szélnyírás tekintetében, mert amíg az ECM elegendőnek ítéli azt meg szupercellák kialakulásához délnyugatra, addig GFS-ben ez még a 12,5 m/s-ot se nagyon akarja elérni. A labilitás mindkét modellben kiemelkedő: ECM akár 2000 J/kg –ig felszökő SBCAPE-t is számol, de ez a másik nagy globál-modellben is bőven elegendő. Ha a délutáni órák konvekciója megvalósul a nyugati országrészben, úgy a leghevesebb zivatarok, igaz lokálisan, de ekkor jelenhetnének meg (erősen bizonytalan). Ez elsősorban 90 km/h -ás széllökéseket, és akár 2 cm-nél nagyobb jégátmérőt jelent, valamint ekkor légzuhatagoknak is jelentősebb az esélye.
Valamivel biztosabb prognózisnak tűnik, hogy az esti óráktól Dny felől indulnak be az események, az érkező hidegfront mentén: ekkor a Dunántúlon markáns alacsony szintű nedvesség-konvergencia épül ki a fentiekhez kapcsolódóan, valamint a háttéremelési tényezők is ekkor kifejezettebbek. A konvekció kis eséllyel mutatkozhat szupercellásnak, de inkább (idővel egyre szervezettebb) multicellás zivatarokra kell számítani, és MKR kialakulása is benne van a pakliban. A magas kihullható vízmennyiség miatt és főleg az ország középső részén fennálló tartós konvergencia miatt, jelentős csapadékra is kilátás van, ami megfelelő terepviszonyok mellett problémákkal járhat (nagyvárosainkban is).
Veszélyforrások:
- Felhőszakadás, villámárvíz: lokálisan előfordulhat rövid idő alatt lezúduló, akár 30 mm-t meghaladó csapadék. Erre legnagyobb esély az ország középső részén van, de máshol is megjelenhet, és megfelelő terepviszonyok mellett, villámárvizet is okozhat.
- Jégeső: A (jégnövekedési zónában is) magasnak várt CAPE értékek miatt, előfordulhat 2 cm-es, esetleg némiképpen nagyobb jégszemekből álló jégeső, szupercellás konvekció nélkül is, de a szignifikáns értéket (5 cm-t) várhatóan sehol nem közelítik meg.
- Szélvihar: A zivatarok környezetében ezúttal igen jelentős széllökések léphetnek fel, melyre a kiszáradáson kívül a magas DCAPE érték is enged következtetni, valamint a kora esti órákban és elsősorban az ország Dny-i, majd középső részén légzuhatagra is van némi esély. Így ha nem is nagy számban de néhol előfordulhatnak 90-100 km/h-s széllökések.
- Tuba/tornádó: nem-mezocklonális és mezociklonális tornádóra, tubákra ezúttal kicsi esély van, de teljesen kizárni természetesen nem lehet.
Kiadva: 2016.05.29 11:20
Készítette: Neofita
