Erőteljes magassági áramlás alakult ki Európa jelentős része fölött, amelybe Közép-Európa is beletartozik. A hosszan elnyúló -délnyugat-északkelet tengelyű- teknő déli peremén futóáramlás húzódik, amelyen rövidhullámú zavar utazik nyugatról kelet felé. Egy ilyen rövidhullámú háborgás éri el hazánkat ma a nap második felében az esti óráktól. Az örvényesség fölénk helyeződése, amely nagytérségű feláramlást hoz létre, az alsó szinteken egy peremciklonként is azonosítható, amelynek meleg-, majd hidegfront alakítja időjárásunkat a következő 24-36 órában. A melegszektoron belül szállítószalag is kialakul, amely segítheti a csapadékképződést, és energiával láthatja el a mélykonvekciót. A fölénk húzódó jet a nap második felében magassági szétáramlással (bal kilépő zóna fölénk helyeződése) is támogatja a feláramlást.
Mielőtt minden viharvadász szabadságot, illetve szabadnapot venne ki a mai napra a mezo léptékű konvektív rendszerek széles skálájának és szupercellák garmadájának reményében, meg kell említeni a bizonytalanságokat is. A labilitás mértéke finoman szólva is kívánni valót hagy maga után, hisz a legtöbb modellben mindössze gyenge, helyenként közepesnek mondható CAPE-el számolhatunk (mucape: kb. 150-800 J/kg) és a tekintélyes nyírású (0-6/0-3km, 15-25/7-22 m/s) környezetben mindez igen kevésnek tűnik. A legtöbb labilitási energiával a déli országrészben számolnak a modellek, de még az északi területeken is előfordul némi hadra fogható CAPE. A legkevésbé labilis területnek a Dunántúl nyugati és középső része tűnik, ennek az egyébként forgó zivatarfelhőkben viszonylag gazdag területnek a konvergenciával sincs szerencséje ugyanis egészen késő estig, divergencia van az előrejelzésekben, majd az éjszaka érkező hidegfront hoz érdemi összeáramlást, emelt konvekciót.
A késő délutáni, esti óráktól elsősorban a Dunántúl északi, északkeletei határvidékén, az Északi-középhegység térségében, az Észak-Alföldön, majd a Dunántúl délkeleti részein és a Dél-Alföldön jöhetnek létre zivatarok, amelyek a nagy nyírású környezetben kis esély mellett szupercellává fejlődhetnek, életben maradásuk azonban igencsak kérdéses. Az erős vezető áramlás hatására a kipattanó cellák MKR-ré állhatnak össze, de az kérdéses, hogy ezen -esetlegesen kialakuló – rendszerek mennyi időt töltenek felettünk. A viszonylag egyenes (a legtöbb helyen éjfélig kis görbületű) hodográfok, kezdetben mindkét mezociklont támogathatják (már ha egyáltalán létrejönnek), majd a balra térülőnek lehet nagyobb esélye az életben maradásra. A konvekció döntően emelt jellegűnek adódik. Az éjszakai órákban a nyugat, északnyugat felől érkező hidegfont előtt illetve a fronton lehet még esélye zivatarnak, amely esetleg forgást is mutathat, de a teknő érkezésével gyorsan csökken majd a magassági áramlás, így reggelre, délelőttre főként a keleti országrészben marad érdemi nyírás (10-17 m/s-0-6 km), de ott is folyamatosan csökken. Az alacsonyszintű áramlási viszonyok alapján (0-1kmSREH:25-50 m2/s2, LLS0-1 km 5-12 m/s) és a nedvesedő légkör hatására a szupercellákban mezociklonális tornádót sem lehet teljesen kizárni, de ezt a gyenge labilitás igencsak kérdésessé teszi.
A fő veszélyforrás -de ez is igen kis valószínűség mellett- a károkozó szélroham lehet, egy-két szupercellában nem lehet kizárni 80 km/h feletti szélrohamot. Esetleges tornádóban szintén lehet károkozó szélroham, de ennek az esélye szintén igen csekély. A nagyméretű jégnek sincs túl nagy valószínűsége, de egy-egy szupercellában 2 cm körüli jeget nem lehet teljesen kizárni, a kisebb méretű, de nagyobb mennyiségű jég lehet a jellemzőbb. A gyors cella áthelyeződés miatt -a hőmérsékleti profilhoz képest viszonylag jelentős kihullható víz ellenére- a nagymennyiségű csapadék (~25-30 mm) is csak kis esély mellett fordulhat elő, egy esetleges MKR viszont érdemben növelheti a villámárvíz esélyét, egy-egy adott pontot több cella is eltalálhat.
A level 0 was issued mainly for severe wind gust (>80 km/h), large hail (~2 cm) and excessive rainfall (~ 25-30 mm). Wind shear and weak to moderate instability could support development of a few supercells mainly in the northeastern and southeastern parts of the country.
