Egy Azori anticiklon keleti peremén hullámzó frontrendszer hidegfrontja, vagy az ilyenkor gyakori front elé kifutó hideg levegõ peremén keletkezõ konvergencia vonal lépte át a reggeli órákban az északnyugati határainkat.
Ezen konvergencia vonal a nap folyamán várhatóan végig az ország északnyugati felében fog majd elhelyezkedni és csak az esti órákban mozdulhat délkeleti irányba. Ezen helyzet egyébként pont az alacsony szinten kifútó hideg levegõ miatt általában nem kedvez az intenzív zivatarok kialakulásának.
A mai nap folyamán azonban várhatóan, kifejezetten a délutáni, esti órákban ezen összeáramlási vonal mentén, meglehetõsen nagy labilitás realizálódhat (GFS-SBCAPE: >1000, ECMWF-CAPE: 600-700), más nagytérségû folyamat azonban nem támogatja a még erõsebb feláramlások kialakulását, noha a meglehetõsen száraz légkör miatt elég erõs lehet majd a bekeveredés. Pontosan a GFS-ben látható 700 hPa fölötti erõs kiszáradás az, ami érdekessé teheti a mai helyzetet, uis. a max-delta thetaE 12-16-os értéket is felvehet a várható konvergencia egyes szakaszai felett és az utóbbi érték 5 km feletti felhõtetõ fellett 55 dbz-s intenzítást elérõ cellák esetében már valószínûsíti a nedves mikroburst kialakulását (Magyarországon hasonló értékek mellett alakult már ki mikroburst, de akkor a nagytérségû emelõhatások kifejezettebbek voltak).
Összefoglalva:
A kicsi 0-6 km-es szélnyírás mellett (<10 m/s) egycellás, multicellás zivatarok alakulhatnak ki a Dunántúlon, amelyekbõl helyenként marginális jégesõ (2 cm-t körüli átmérõ) és kis területen lokálisan nagy szél (nedves mikroburst) fordulhat elõ. A már leépülõben lévõ zivatarok hideg kiáramlása az erõs középszinti kiszáradás és a szélnyírás hiánya következtében, azonban gyorsan alávághatja a többi fejlõdõ egycellás zivatart, amely a lerövidítheti általában a nedves konvekció idõtartalmát.
Mind a szinoptikus helyzet, mind a paraméterek eléggé határesetet mutatnak a fenti heves jelenségek kialakulása szempontjából.
