Egy hidegfront súrolja hazánkat észak felől a következő 36 órában. A front jóformán át sem halad rajtunk, csupán a felszín feletti mintegy 2 km-es rétegben történik egy kisebb hidegöblítés. A fronthoz tartozó magassági hideg is jóval tőlünk északra halad el, legalábbis 500 hPa-on, 700 hPa-on némileg határozottabb hidegadvekcióra lehet számítani délutántól. A Kárpát-medencét mindenesetre továbbra is igen labilis levegő tölti ki, bár az elmúlt napokénál szárazabbnak várható a felszín közelében a szárító, határozott délies szélnek köszönhetően. Ráadásul a "kiegyenesített" áramvonalaknak köszönhetően ezúttal a konvergenciák is elmaradnak, így a zivatarokhoz szükséges emelés és nedvesség a nap nagy részében nem áll majd rendelkezésre.
A modellek egy tőlünk nyugatra, még a front előtt kipattanó zivatarrendszerrel számolnak, melynek a szélrohamvonala, és annak konvergenciája a késő délutáni, esti órákban közelítené meg az országot nyugat felől. Ez a szélrohamvonal már megfelelő emelést biztosíthat néhány helyen az esti óráktól a zivatarok kialakulásához, leginkább a Dunántúl északi felén, valamint ahogy helyeződik át a kényszer kelet felé, az Északi-Középhegység környezetében is. Mindehhez a magasban estétől örvényességadvekció is érkezik nyugatról, ami tovább erősítheti a triggerhatásokat. És bár a talaj közeli levegő stabilizálódik, a magasban továbbra is labilisan alakul a rétegződés.
Így mindent összefoglalva az esti óráktól felszíni eredetű zivatarképződés indulhat meg néhány helyen a nyugati határszélen, amely az éjszaka folyamán átterjed a keleti területekre emelt jelleggel, és főként az ország északi részén lesz jellemző (a nedvességi viszonyok itt a legkedvezőbbek). Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a konvergenciává szelídülő szélrohamvonal mentén éjjel zivatarok pattanjanak ki a Duna-Tisza közén, mivel az éjszakai labilitás (MUCAPE ~ 1000 J/kg) ott várható legnagyobbnak. Mivel a nagyobb (15 m/s körüli 0-6 km-en) szélnyírás lemaradva követi ezeket a zivatarokat, ezért főként multicellás szerveződésre kell számítani, marginális esetben (lokálisan nagyobb szélnyírás esetén, vagy ha a szélnyírásos zóna kicsit előrébb siet) akár szupercella is kialakulhat. Az éjszakai órákban - bár a nedvességi viszonyok ezt valamelyest kérdésessé teszik - egy kisebbfajta MKR sem kizárható az ország északi felében.
A kapcsolódó veszélyforrások a következők lehetnek:
- szélvihar: elsődlegesen az esti órákban a nyugati határon, még főként felszíni eredetű konvekció esetén, mivel erőteljes kiszáradás várható (20 fokos deltaThetaE értékekkel). Ugyanakkor a prognosztizált szélrohamvonal - a rajta kialakult konvekcióval együtt - is produkálhat 90 km/h körüli széllökéseket
- jégeső: ez főként a korai zivatarok esetében jelenthet veszélyt, amikor a konvekció még a felszínről is táplálkozik, ekkora akár 2 cm-es jégszemet sem lehet kizárni (inkább alatta). Az éjszakai zivatarok esetében jelentősen csökken a nagyobb méretű jég esélye.
- felhőszakadás: a magas kihullható víznek (kicsivel 40 mm feletti értékek) köszönhetően lokálisan elképzelhető, ugyanakkor a gyorsabb cellaáthelyeződés miatt marginálisan következhet be
- tornádó: a száraz talajközeli levegő miatt nem számítunk a kialakulásukra
Összefoglalva: Ma az esti óráktól számíthatunk először az ország nyugati felében zivatarok megjelenésére, amelyek döntően multicellások lehetnek, marginális esetben szupercellás zivatart sem lehet kizárni. A zivatarok az éjszaka folyamán - ekkor már emelt jelleggel - az ország északi felében kelet felé helyeződnek át, és nem lehet kizárni, hogy kisebb rendszerbe fejlődjenek (a Duna-Tisza közén sem lehet kizárni a kialakulásukat). Néhány helyen elképzelhető heves esemény a konvekcióhoz kapcsolódóan, ezért erre a helyzetre az 1-es fokozatot adjuk ki.
