Érvényes: 2008.05.18 09 UTC-tól 2008.05.19.06 UTC -ig
A mai nap idõjárását egy Balti-tenger középpontú ciklon hullámzó frontrendszere és a hozzá tartozó meleg nedves szállítószalag (MNSZ) határozza meg, mindehhez a magasban rövidhullámú teknõ is társul, ami örvényességi mezejével biztosíthatja az emelést. A tegnap még Nyugat-Európa felett elhelyezkedõ frontálzóna elõtt alacsonyabb szinteken pár fokkal hûvösebb levegõ érkezett a Dunántúlra az éjszaka folyamán, így a reggeli órákban két hullámzó frontrendszer is analizálható. Egyik továbbra is határainktól nyugatra helyezkedik el és csak a késõ esti órákban lehet közvetlen hatással idõjárásunkra, a másik az ország középsõ részei felett hullámzik elõtte erõs szállítószalag profillal mögötte valamivel stabilabbá vált légrétegzõdéssel.
Jelenleg tehát az ország középsõ része felett húzódó MNSZ, a nap folymán fokozatosan kelet felé helyezõdik át és erõsödik, mindemellett a nyugatra lévõ rendszer elõtt is az MNSZ profil határozottabb kiépülése várható a késõ délutáni, esti órákban Nyugat-Magyarország fölött.
A fentiek alapján három területet különíthetünk el az országban konvektív aktivitás szempontjából: Kelet-Magyarország, ezen belül is inkább a Tiszántúl, egy valamivel stabilabb légrétegzõdésû középsõ országrész, illetve a Dunántúl és idõben késõbb majd a Duna-Tisza köze is.
Kelet-Magyarország: A délután közepére az MNSZ a Tiszántúl fölé kerül és intenzívvé válik (52-54 Celsius fokos ekvipotenciális hõmérsékletek 850 hPa-on), amihez kellõen nagy labilitás is társul: 1600-as feszíni CAPE értékek, amik bár felülbecsültek lehetnek a GFS nem helyes 2m-es harmatpont becslése (16 fok) miatt, de némileg alacsonyabb harmatpontok esetén is kellõen nagy felhajtóerõ állhat az emelkedõ légrész rendelkezésére. A tiltás híján már késõ délelõttõl zivatarok alakulhatnak ki az ország keleti részében, de igazán szervezett konvekció a délután közepén, második felében jelenhet meg a Tiszántúlon, ezt támogatja 15 UTC-kor az MNSZ helyzete, az erõteljes talajközeli nedvességkonvergencia és a területet elérõ örvényességek 700 és 600 hPa-on.
Mindezek, illetve a 0-2.5 km-es szélnyírás vektorok egy vonalas MKR kialakulását sejteti, aminek döntõ része azonban a paraméterek szerencsétlen módosulása esetén akár kicsúszhat az ország területérõl. A zivatarokhoz kapcsolódó hevesebb események lehetnek a jégesõk (3000 m körüli a 0 fokos nedves potenciális hõmérséklet magassága), a felhõszakadásszerû intenzitás, (a nagy labilitás és a 36 mm-es kihullható vízmennyiség miatt), a hevesebb kifutószelek (akár 90 km). A zivatarok jól szervezõdött multicellások, illetve szupercellás zivatarok is lehetnek a 200 m2/s2 feletti helikalitás (megfelõlen jobbra forduló hodográf) valamint a 15-17 m/s-os 0-6 km-es szélnyrás és a magas CAPE értékeknek köszönhetõen. A megfelelõen nagy szélnyírás és labilitás értékek azonban elképzelhetõ, hogy csak rövid ideig esnek egybe, így dõntõen erõs multicellás konvekció várható, pár szupercellával, amikhez 2 cm feletti jég, 90 km/h feletti széllökések és felhõszakadás kapcsolódhat.
Tornádó sem zárható ki a viszonylag magasabb 0-1 km-es helikalitás és a 0-1 km-es szélnyírás magas értékei következtében, mindamellett a magasabb felhõalap miatt erre kevés az esély.
Dunántúl déli része és a Duna-Tisza köze: Egy "másodlagos" MNSZ és a mellette megnyilvánuló örvényesség advekció következtében a késõ esti, éjszakai órákban fõként a jelzett területeken emelt jellegû konvekció alakulhat ki. A szélnyírásvektorok megfelelõ elrendezõdése miatt itt is esély van vonalba rendezõdésre, mindazonáltal az ekkori csekélyebb szélnyírás miatt a események kevéssé lehetnek hevesek: a kihullható víz értékek jóval alacsonyabbak, így kisebb az esélye a felhõszakadásszerû intenzitásnak, a konvekció emelt jellege miatt a kifutószelek sem várhatók erõsnek. Szupercellás konvekció esélye is csekély a kis szélnyírás illetve az alacsony helikalitás miatt.
Írta: Meteorman + Kuli
