Összefoglalás, szinoptikus helyzet:
Időjárásunk alakulását igen komolyan meghatározza a tőlünk délnyugatra veszteglő magassági hidegörvény, amelyhez egy elöregedő fázisban lévő ciklon frontrendszere és hatalmas konvergenciái tartoznak. Ezeknek nem csak az utóbbi napok szép zivatarait, de a tegnapi és mai napon szüntelenül szakadó esőit, beágyazott záporait is köszönhetjük. Ma sem lesz ez másképp, ahogy a radar és műholdképen láthatjuk, egy kiterjedt ÉNY-DK irányban elnyúló örvényességi zónán intenzív záporok okoznak jelentős mennyiségű csapadékot. Ennek fokozatosan északkelet felé helyeződésével délről újra megnyílik a „konvektív ablak”, amiben több mint elégséges nedvességi viszonyok mellett ismét kialakulhatnak zivatarok, melyek közül egy-egy szupercella is lehet. Heves eseményekre leginkább a felénk húzódó front vonalában és az országunkat keletről szegélyező melegszektor mentén számíthatunk, ami területileg kifejezve elsősorban a Dunától keletre eső területeket jelenti (kiemelten a Tiszántúl).
Részletezés:
Némileg nowcasting helyzetbe kerülve szerencsés a szituáció, hiszen a műholdkép alapján már láthatjuk, hogy a DNY-D országrészben felszakadozó felhőzet szinte azonnali gomolyképződést eredményez. CAPE reanalízis alapján is megkezdődött a labilitás halmozódása, bár még kicsit gyerekcipőben jár a folyamat. ECMWF szerint 500-700 j/kg, GFS szerint akár 1000 j/kg CAPE is összegyűlhet. Hozzáteszem, hogy analízis alapján mindkét modell egészen jól megfogta a jelenleg labilis területeket. De hogyan tovább? Sajnos ismerem az ilyen ciklonos, örvényes helyzeteket,… egyik sem az előrejelzők leányálma azt elmondhatom… legalábbis ami az előrejelzés utólagos beválási %-át illeti. :)
Na… nem baj, azt tudjuk, hogy a melegszektor jó eséllyel a Dunától keletre eső területekre korlátozódik, esetleg csak kicsit nyúlhat majd át az attól nyugatra lévő részekre. A felettünk elhelyezkedő ciklonális görbületű jet pedig kellemes átfedéssel biztosít 15-17 m/s 0-6 km-es szélnyírást. Egyébként 0-3 km-en sem elhanyagolható 12-16 m/s lehet jellemző, ami kedvez a szupercellák kialakulásának. A fő kérdés csupán az, hogy milyen mennyiségben alakulnak ki életképes izolált cellák, mivel a rengeteg egy helyre zsúfolódott háttéremelési tényező elsülhet a visszájára is, mégpedig olyan szempontból, hogy az egyes cellák gyorsan beágyazódnak és kisebb zivatarrendszereket alkotnak majd. Sőt az erős felhőképződés okozhatja azt is, hogy a kialakuló cellák egymástól szívhatják el az energiát, így nem lesz képes majd intenzívebb zivatar kialakulni.
Egy biztos, hogy a viszonylag mérsékelt labilitás miatt amúgy sem túl jó az esélye heves zivataroknak, bár nyilván nem kizárhatóak főként a Dunától keletre, hanem a zivatarok, záporok elsődleges veszélyforrása a felhőszakadás lehet. A kiváló nedvességi viszonyok miatt az LCL szint igen alacsonyan 700-1000 m magasságban lehet, így a kedvező örvényesség és hektikusan elhelyezkedő konvergenciák mentén jó esélye van nem mezociklonális tubáknak, tornádóknak, sőt szupercellák esetén mezociklonális testvérük sem zárható ki. Nagyobb jégeső esélye elég alacsony (2 cm felett), illetve nem is kifejezetten a károkozó kifutószelek helyzete a mai.
Készítette:
Durbász „Anarki” Gábor
