Gyors mozgású hidegfronthoz kapcsolódó heves események
Érvényes: 2008. 08. 04. 10:30 UTC-tõl 2008. 08. 05. 06:00 UTC-ig
Áttekintés
Egy gyors mozgású hidegfront éri el határainkat északnyugat felõl a kora délutáni órákban, amely a délutáni, esti órákban gyorsan helyezõdik délkelet felé. Kezdetben a front elõtt, a fronttal párhuzamosan egy meleg nedves szállítószalag is jelen lesz, amely a front gyors elõrehaladtával egyre inkább a talajfront vonala mögé kerül. Ezzel együtt a magasban középszinteken 700 és 500 hPa-on is erõteljes emelõhatások lesznek jelen részben a talajfront vonalát elmetszve, nagyrészt azonban a talajfront vonala mögött a szállítószalaggal, illetve az igen magas kihullható víz értékekkel egybeesve.
A talajfront vonala a délutáni órákban elõreláthatólag körülbelül az alsó 500 méteren meglehetõsen eltávolodik a magasabb szintekhez képest, így a helyzetre jellemzõ lehet majd a front mögötti zivatarok nagy számban történõ kialakulása, azaz az emelt konvekció.
A front vonalában várható események
A talajfront vonalában uralkodó környezeti feltételekre általában jellemzõ lesz, hogy az alsó szinteken meglehetõsen száraz lesz a levegõ, így a frontális zivatarok magas felhõalappal (2000 méter vagy afelett várhatóak kezdetben), a középszinteken (700 hPa felett) meglévõ erõteljes kiszáradás és a 15-20 m/sec-os 0-6 km-es vertikális szélnyírás következtében, heves kifutószéllel járhatnak majd. A kicsi alacsonyszinti (<8-10 m/sec) 0-1 km-es szélnyírás ezen gyors mozgású front esetében nem kedvezõ a zivatarok vonalba rendezõséhez. A front menti vonalba rendezõdés leginkább északkeleten valószínûbb, ahol a szélvektorok valamivel nagyobbak és a front helyzetéhez képest jobban állnak. A kicsiny alacsonyszintû nyírás következtében a helikalitás értékek is alacsonyak. A CAPE értékei fõként északon és a Dunántúlon kedvezõek (1000-1500 J/kg).
Összefoglalva:
A front mentén kedvezõek lesznek a feltételek legalább néhány szupercella kialakulására elsõsorban a Dunántúlon és északon, északkeleten. Az egyes cellák viszonylag lassú nyugat keleti irányú 30-40 km/h-s áthelyezõdése lehetõséget nyújthat a jó megfigyelésre. Azonban az alacsonyszintû szélnyírás hiánya miatt, a délkeletre helyezõdõ front tönkreteheti, alávághatja a cellákat. Ezért várhatóan a fronthoz kapcsolódó talajról induló egyedi zivatarok jobb megfigyelésére északon lehet nagyobb esély.
Tehát a szupercellák közelében a következõ heves események valószínûek:
-szélvihar (90-120 km/h), mikroburst (Dunántúlon és északon) szupercellákhoz kapcsolódva
-felhõszakadás (30-50mm)
-jégesõ (2-3 cm körüli jégmérettel)
A front mögött várható események:
A zivatarok nagy számban a front mögött emelt konvekció révén valószínûbbek. Ezekre jellemzõ lehet, hogy általában beágyazódhatnak (tehát rosszul megfigyelhetõek lesznek), de lehet néhány egyedi cella is. Fõként a Dunántúlon emelt konvekcióval is van esély szupercellára, az esti órákban ugyanis a 2-3 km-es helikalitás, amit a cella tud hasznosítani, igen megnövekszik a GFS-ben (200 m2/s2), illetve ott még a labilitás (mucape) értékei is elegendõek lehetnek. A max delta theta-e értékei a Dunántúlon a 16-20 fokot is elérhetik ekkor. Így elképzelhetõ, hogy az emelt konvekcióval kialakult szupercellákat az esti órákban mikroburst, vagy downburst is kísérheti. Az ország más részein köszönhetõen a 35-45 mm-es kihullható víz értékeknek és az igen erõs középszinti emeléseknek, a felhõszakadás tûnik a fõ veszélyforrásnak.
Tehát a zivatarcellák közelében a következõ heves események valószínûek:
-felhõszakadás (50-70mm)
-mikroburst, downburst (Dunántúlon esélyesebb)
A szupercellás tornádó a mai helyzetben az átlagnál kevésbé valószínû.
Írta: meteorman
