Makroszinoptikai áttekintés:
A Nyugat-Európa fölött elhelyezkedő teknő és az ehhez kapcsolódó szakadozott, hullámzó frontálzóna előtt viszonylag nedves és labilis légtömeg található Európa középső részei fölött. Klasszikus MNSZ profil nem analizálható, legalábbis a műholdképek és a modell-mezők alapján a labilis, viszonylag nedves légtömegen belül lassan emelkedő, jól elkülönülő meleg nedves szálak nem igazán ismerhetők föl, viszont a térségünket kitöltő nedves, labilis légtömegben éjjel és reggel is előfordultak záporok, néhol zivatarok. A helyzetet kissé árnyalja, hogy egy tőlünk északra elvonuló gyenge hidegfront mögött átmenetileg valamelyest stabilabb, kissé szárazabb levegő érkezik a nyugati, északnyugati megyék fölé az alsó rétegekben, ez a hatás a nap második felére feltehetően megszűnik vagy gyengül.
Részletezve:
Döntően tehát a besugárzás erősödése, és ezáltal a labilitási energia felhalmozódása határozza meg a konvekciót. A MUCAPE értéke helyenként 1000-1500 J/kg körül mozog, sőt néhol ezt is meghaladhatja, főként az ECMWF-ben. A labilitási energia eloszlása azonban közel sem egységes a modellekben. Ami a középszintű örvényességet illeti gyenge örvényesség jelenlét illetve advekció elsősorban a Dunántúl északi és keleti felén, valamint a déli országrészben segítheti az emelést, ez a hatás viszont mindenképpen másodlagosnak tűnik a besugárzáshoz képest, amely a labilis görbe miatt szabadon vezérli majd a konvekciót. A magassági áramlás és szélnyírás tegnap sem volt már túl markáns, mára pedig tovább gyengült (nyírás jellemzően 5 m/s alatti) így kis túlzással szélcsend közeli állapotban van fölöttünk a troposzféra nagy része, így jól szervezett zivatarok sem egyéniben (erős multicellák /szupercellák), sem összetettben (MKR-ek) nem neveztek a mai napra, így döntően egycellás, esetleg nagyon gyengén szerveződő multicellás konvekció valószínű. A térségünkben jelen lévő alacsony szintű összeáramlási mező és a nappali besugárzás hatására fokozódó labilitási energia együttesen segíti a zivatarok kialakulását. A gyenge magassági áramlás a cella-áthelyeződésre is rányomja bélyegét, így a kialakuló és egymás közelében képződő cellák alig mozdulnak majd ezért adott terület fölött igen nagy mennyiségű csapadékot okozhatnak rövid idő alatt. A 25-30 mm körüli, helyenként a fölötti kihullható víz miatt néhol akár 40-50 mm-t meghaladó csapadék is hullhat rövid idő alatt. Elmondható, hogy ez lesz a mai napon a legveszélyesebb és legnagyobb eséllyel előforduló időjárási jelenség. A domborzati viszonyok függvényében villámárvíz esélye jelentős. A helyzet döntően a hirtelen lezúduló nagy csapadék esélye miatt kapott 1-es fokozatot, más szempontokat figyelembe véve inkább a 0-s kategória lenne indokolt. Bár alapvetően nedves a profil, a modellekben helyenként kiszáradás jelei is mutatkoznak, mind a deltaThetaE, mind a T-Td néhol 15 fok fölé emelkedik, így a leáramlási fázisban ez megerősítheti a kifutószelet, amely döntően nem haladja majd meg a 60-65 km/h-t, viszont egy-egy helyen épp az említett kiszáradás miatt akár 70-80 km/h körül is alakulhat. (Légzuhatag esélye igen kicsi.) Az alacsonyszintű konvergenciák mentén a horizontális szélnyírás, az alsó szintek labilitási energiája, a 2 km-es T gradiens helyenként támogatva gyenge középszintű örvényességgel néhol (főként a Dunántúlon esetleg északon) létrehozhat tubát, kis eséllyel nem mezociklonális tornádót. A nagyobb méretű (> 2cm) jég ellen szól a szélnyírás hiánya, a viszonylagosan nedves profil, mellette a nem elhanyagolható labilitási energia a jégnövekedési zónában. A nedves hőmérséklet 0 fokos magassága. 2500 m körül van, amely nem zárja ki a jég megjelenését a talaj közelében egy-egy erősebb leépülési fázisban. Összességében a zivatarok nagy részét várhatóan nem kíséri jég (természetesen a talaj közelében), ha kíséri az jellemzően 1 cm körüli lehet, csak kis eséllyel fordulhat elő 2 cm körüli jégméret.
Veszélyforrások:
- Felhőszakadás/villámárvíz: Lokálisan igen nagy mennyiségű (> 50 mm/rövid idő alatt) csapadék hullhat, amely a domborzati viszonyok függvényében villámárvizet is okozhat.
- Jégeső: Jellemzően 1, néhol esetleg 2 cm körül
- Szélvihar: A relatíve nedves légkörben nem túl nagy az esélye komoly szélrohamnak, de a néhol esetlegesen fellépő kiszáradás miatt 80 km/h körüli szél előfordulhat. Emellett igen kis eséllyel nem mezociklonális tornádó környezetében lehet 90 km/h feletti szél is
- Tuba/tornádó: Néhol előfordulhat nem mezociklonális tuba, csekély valószínűség mellett tornádó
