Összefoglalás:
A Közép-Európa felett örvénylő ciklon ugyan lassan gyengül és távolodik is, de ma még jelentősen beleszól hazánk konvektív eseményeibe, továbbra is melegágyat képezve a zivatarok kipattanásának. Erre elsősorban az ország középső és keleti részén van nagyobb esély. Az elmúlt napok többnyire borongós hangulatú időjárása után ma már vélhetőleg a Napnak kicsivel nagyobb szerep jut, így a tegnapinál némiképpen erősebb zivatarcellák jöhetnek létre –a légkörben felhalmozódó magasabb potenciális energia miatt. A makroszinoptikus helyzet továbbra is kedvez a nem-mezociklonális tubák, vagy akár tornádók megjelenésének, elsősorban a Duna vonalában és a keleti országrészben. Nem elhanyagolható az esélye a komolyabb felhőszakadásoknak sem, melyek megfelelő terepviszonyok mellett villámárvizet okozhatnak, valamint a mai zivataroknak a jégeső is gyakori vendége lehet, bár várhatóan a jégméret kevés helyen fogja elérni, esetleg kissé meghaladni a 2 cm-t. A fentebb felvázolt lehetőségek fényében, a tegnapi 0-s előrejelzés után, mára egy gyenge 1-es kategória tűnik indokoltnak.
Részletezve:
A GFS és az ECM ugyan némiképp eltérő labilitással számol, de vélhetőleg kb. 500-1000 J/kg között lesz majd az ország jelentős hányadán a tényleges CAPE. A nedvességi viszonyok ezúttal több mint jónak nevezhetők, de mivel a konvekciót csak kisebb részben támogatják nagytérségű emelések, így várhatóan lokális zivatarokra is esély mutatkozik. A nem túl vérmes 0-6 km-es szélnyírás, más tényezőket is figyelembe véve mono –és multicellás konvekciót feltételez. Szupercellák felbukkanásának a mai napon elhanyagolható az esélye. A zivatarok viszonylag lassú mozgása, és a konvergens területek fölötti folyamatos cellatermelődés, megfelelő terepviszonyok mellett villámárvíz esélyét vetíti előre. Tegnapi naphoz hasonlatosan, szintén megjelenhetnek ma is nem-mezociklonális tubák, vagy akár tornádók. Ezt, a makroszinoptikus képpel együtt járó jellemzők (tartós alacsonyszintű nedvességkonvergencia, magas sbCAPE, alacsony LCL-szint) mind-mind támogatják. A CAPE egy jelentős része a jégnövekedési zónába esik, és a nedves hőmérséklet 0 fokos szintjének is megfelelő a magassága a jégesők kialakulásához. Előreláthatólag a jégszemek mérete azonban a heves kategória (2 cm) alatt marad, bár lokálisan esetleg elérheti vagy kicsivel meg is haladhatja az említett kritériumot.
Veszélyforrások:
- Felhőszakadás: Lokálisan jelentős mennyiségű (>20 mm) csapadék hullhat, ami főleg az Északi-középhegység területein villámárvizet okozhat. Ezt a cellák várhatóan lassú mozgása is támogatja.
- Jégeső: Erősebb multicellás zivatarokból előfordulhat 2 cm-t elérő jégátmérő. Erre utal a növekedési zónában felhalmozódó jelentősebb CAPE, és a nedves hőmérséklet 0 fokos szintjének ideális magassága.
- Szélvihar: Erősebb zivatarokban ugyan előfordulhatnak erős széllökések, de várhatóan ezek 90 km/h alatt maradnak. Nincs kiemelt esély most szélviharra.
- Tuba/tornádó: A makroszinoptikus helyzethez társuló, tartósan egy terület felett veszteglő konvergens zónák, párosulva az alsó szintek markáns labilitásával, ma is megteremthetik a feltételeket nem-mezociklonális tuba/tornádó kialakulásához. Területileg elsősorban a Duna vonala és a keleti országrész jelölhető meg kiemeltebb eséllyel, de máshol sem lehet ezeket kizárni. A pontos helyrajzi meghatározás a szokásosnak mondható bizonytalansággal terhelt.
Kiadva: 2014.05.17 10:00
Készítette: Viharvadászok Egyesülete (Neofita)
