érvényes: 2008. július 20. 12:00 UTC - 2008. július 21. 08:00 UTC
Európán nagyjából NY-K-i irányban egy hosszan elnyúló, felettünk lévõ szakaszán igen lassú mozgású hidegfront húzódik keresztül. Idõjárásunkat sokáig ez a front határozza meg, ill. az arra D-DNY felõl késõbb egyre jobban felcsúszó meleg nedves szállítószalag (MNSZ). A nap elõrehaladtával aztán estétõl mindinkább érezteti hatását az a NY-ÉNY-i irányból érkezõ (250-400 hPa-os szinteken jól látható) jet-stream, mely a hidegfronton hullámvetést, ill. gyors ciklogenezist eredményez. A hidegfront tehát NY-ÉNY felõl hirtelen nagyobb tempóban betüremkedve másnap reggelre, délelõttre már el is hagyja az országot. A 700 és 500 hPa-os szintek relatív örvényességi mezõinek összevetése, ill. a magasabb szintek jet-divergenciájának elhelyezkedése a ciklogenezissel szinkronban fokozódó, egyre jelentõsebb emelésre utalnak. Ezzel együtt a 850 hP-os ekvipotenciális hõmérséklet magasabb értékeinek nyelvszerû elõretolódása várható, és az ezen keresztül szépen megmutatkozó MNSZ meredekebb emelkedésére lehet számítani.
A felvázolt folyamatok feltehetõen kitermelnek néhány heves zivatart. Erre eleinte inkább a Dunántúlon számíthatunk, majd az éjszaka folyamán a zivatartevékenység kiterjedhet az ország egyéb területeire is. Napközben a 0-3 km-es relatív páratartalom inkább csak a Dunántúlon engedi meg a mély konvekciót, ill. itt lehetnek olyan CAPE-értékek, amelyek már áttörhetik a (CIN-en keresztül megfigyelhetõ) záróréteget. Késõbb a talajról indított légrész alapján számított labilitás ugyan csökken, de a fokozódó MUCAPE jelzi a MNSZ-hoz köthetõ emelt konvekciót. Ezzel párhuzamosan azonban a begyorsulva érkezõ hidegfront a talajközelbõl is kényszerkonvekciót eredményezhet, tehát a két folyamat valószínûleg együtt fog zivatarképzõdésben realizálódni.
A 0-6 km-es szélnyírás 15-20 m/s-os értékei és a hodográfok megfelelõen görbült szakaszai szupercellák kialakulását vetítik elõre, amit a 0-3 km-es zivatarhoz viszonyított helikalitás térképei is alátámasztanak. Zivatarok eleinte inkább izoláltabb formában jelentkezhetnek, majd a begyorsuló front áthaladása squall line-ként vonalba rendezett, erõsen szervezõdött multicellás-szupercellás konvekciót eredményezhet. Némileg azonban rontja az összképet, hogy hiába a 10-17 m/s-ig (!) növekvõ 0-1 km-es szélnyírás, a 0-2.5 km-es szélnyírási vektoroknak elég rövid zivatarláncra merõleges komponense várható, mely a rendszer élettartama és erõssége szempontjából nem túl optimális. Mindazonáltal arra lehet számítani, hogy a konvergenciazóna némely szakaszán heves események is bekövetkezhetnek.
Elsõsorban heves szélviharok lehetnek, de jégesõ is elõfordulhat 2 cm-es vagy nagyobb jégszemekkel. Végezetül nem elhanyagolható szempont, hogy a felhõalap nem lesz túl magasan, és a helikális ármalási viszonyokkal, valamint a fokozódó 0-1 km-es szélnyírással együtt egy szupercella akár tornádót is okozhat.
írta: Storman
