Szinoptikus helyzet, összefoglalás:
Nyugatról egy közép-troposzférikus teknő közelít, amelynek előoldalán fokozódó délnyugati áramlással jobbára száraz és igen meleg levegő áramlik hazánk felett. 850 hPa magasságon annak hőmérséklete akár a 25 fokot is elérheti, amely az év ezen szakaszában talajon 40 fok körüli Tmax-okkal is járhat. A teknő előoldalán egy viszonylag lassú mozgású frontrendszer húzódik, aminek az érkezését a lengyeleken át hazánkig elterülő sekély ciklonális mező késlelteti. Estére viszont a sekély ciklon déli része fokozatosan felszámolódik, ami a front felgyorsulását eredményezi olyan módon, hogy a nyugatról "beorrosodó" anticiklon annyira felgyorsítja a frontrendszer hazánkhoz közel eső részét, hogy az a teknővel érkező nedvesség elé kerül, de optimista esetben kisebb átfedés sem zárható ki a kettő között. A front vonalában így elsősorban az északi-északnyugati határszélen vagy az Alpokalján (részben délnyugaton) lehet kis eséllyel egy-egy heves zivatar, esetleg szupercella, amik járhatnak a heves események teljes spektrumával. A talajon előresiető front következménye az, hogy alacsonyszinten nagyon elhúzódik a frontfelület, így a front mögött még lehetséges emelt konvekció, amit az érkező teknő peremén húzódó örvényességi mezők indíthatnak be elsősorban a Dunántúlon, viszont ennek intenzitása a különböző modelleken elég változatos képet mutat, de kelet felé haladva akár rendszerbe is fejlődhetnek. Ennek az elsődleges veszélyforrása egy-egy beágyazott zivatar esetén már csak a hírtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék lehet.
Részletezve:
A teknő előoldalán húzódó sekély ciklon konvergenciája napközben hazánk felett lesz, de a délnyugatról áradó igen meleg és száraz levegőben csak nagyon kis eséllyel lehet rajta érdemi konvekció. A késő esti órákig ebben nem lesz sok változás, de ahogy a sekély ciklon déli ága felszámolódik, úgy gyorsul be hazánktól északnyugatra az a hidegfront, amely mögött az északnyugati szelet zivataroktól függetlenül is kísérhetik majd 70-100 km/h-s széllökések. A front előtt elsősorban északnyugaton és az Alpokalján gyűlik össze említésre méltó labilitás (0-100 mb MLCAPE: 700-1000 j/kg), viszont a front érkezéséig a nedvesség hiánya és magas konvektív tiltás hátráltatja majd a konvekciót és az sem tesz jót a helyeznek, hogy az orrosan érkező hidegfront vonala a nedvesség elé siet, még idő előtt stabilizálva a légkört. Optimista esetben viszont előfordulhat átfedés, aminek a legnagyobb esélye az északi határszélen van, másodsorban az Alpokalján és részben délnyugaton. A szélnyírás (20-30 m/s 0-6 km-en) is késve követi a frontot, amivel ugyancsak az említett területeken lehet gyenge átfedés, viszont 0-3 km-en már egész szépen fedi a szélnyírás maximuma a délkelet-kelet felé húzódó front konvergenciáját. Első felvonásban így a talajfront mentén bár nem túl fényesek a körülmények, de elszórtan kialakulhatnak heves zivatarok, esetleg szupercellák, amik járhatnak a heves események teljes spektrumával. A front viszont gyorsan halad, így a zivatarokat hamar alávághatja a sebesen haladó front, csökkentve ezzel a heves zivatarok élettartamát. Olyan modellek is vannak, ahol a front annyira előresiet, hogy említésre méltó zivatarok nélkül, szárazon halad át.
A front átvonulása nem szünteti meg viszont teljes mértékben a konvekciót, mivel a talajon elhúzódó frontfelület felett még viszonylag széles sávban marad az enyhe, de már egyre nedvesebb levegő beáramlása, aminek következtében lehet emelt konvekció a front hátoldalán. Ezt az az örvényességi mező indíthatja be, ami a nyugatról közelítő teknő vezető élén húzódik majd fokozatosan kelet felé, áthaladva a modelleken is látható MUCAPE mezőn. Útjában várhatóan záporok, zivatarok alakulhatnak ki, amik a Dunántúlon kezdődnek és kelet felé haladva akár rendszerbe is szerveződhetnek. Intenzitásukat tekintve a modellek között nincs egyetértés, én viszont úgy gondolom, hogy heves események ezek mentén már nem igazán valószínűek, esetleg rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék kísérheti útjukat. Az itt található életképesebb cellák jó eséllyel tartalmazhatnak majd mezociklont. Hogy kedden napközben északkeleten és keleten ezek mit művelnek majd, az már egy másik konvektív előrejelzés történetéhez tartozik. :)
Veszélyforrások:
- felhőszakadás: esetleges heves zivatarok környezetében lokálisan lehet nagyobb mennyiségű csapadék (30 mm körül)
-jégeső: főleg az északnyugati-északi határszélen, ahol a legnagyobb az esélye annak, hogy magas labilitás mellett kialakuljon zivatar, előfordulhat 2 cm-t meghaladó jégméret
- intenzív kifutószél: heves zivatarok esetén előfordulhatnak 90 km/h-t meghaladó széllökések, de a front mögött zivataroktól függetlenül is lehetnek heves szélrohamok ( >90 km/h)
- tornádó: a gyér nedvességi viszonyok és a rohamtempóban alávágó front jelenléte miatt az átlagosnál alacsonyabb valószínűséggel fordulhat elő
Megjegyzés:
Az a helyzet, hogy heves zivatarok szempontjából nem a legnyerőbb helyzettel állunk szemben, de északon-északnyugaton, másodsorban a Nyugat-Dunántúlon és délnyugati határszélen nem lehet teljes mértékben kizárni, hogy egy-egy kialakuljon. Ugyanezt már nem mondhatják el magunkról a tőlünk északra vagy északnyugatra elhelyezkedő országok, ahol már pusztított ( pl.: Hamburgban 10 cm jégátmérővel) vagy pusztítani fog komoly jégeső vagy intenzív szélvihar, mert ott a front teknőhöz képesti szöge és sebessége szinte törvényszerűen jár/járt heves konvekcióval. A Nyugat-Európai pusztításokat figyelve örüljünk neki, hogy nálunk mérsékeltebb kiadásban érkeznek az események, amik miatt 1-es konvektív előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak.
Mivel a helyzet viszonylag bizonytalan, ezért a frissülő modellfutások alapján jöhetnek még kiegészítések vagy helyesbítések az előrejelzéshez, amiket az oldalunk "MOST!" rovatában teszünk majd közzé.
