Helyzetkép:
Hazánktól nyugatra, napok óta egy hosszúhullámú teknő helyezkedik el, ami a hétfői napon egyre jobban megközelíti országunkat. Ezzel egy időben a teknő déli peremén egy magassági hidegörvény fűződött le, melyhez talajszinten egy sekély ciklon kapcsolódik. Az örvény áramlási mezejében dél felől egyre melegebb, és egyben nedves levegő pumpálódik Magyarország fölé: ez egy kifejezett MNSZ-profilban is jól tetten érhető a 850 hPa-os ekvipotenciális hőmérséklet, és az azzal összefüggésben vizsgált relatív topográfia térképeken. Ez a szállítószalag okozta már az éjszakai konvekciót is, és szól jelenleg is bele az időjárásunkba. Az MNSZ várhatóan az egész hétfői nap folyamán vendégünk lesz.
Napközben a hideg légörvény előterében egy nem túl markáns Jet is kiépül, ami főleg a délutáni és esti órákban kifejezett divergenciával segíti a zivatarképződést, elsősorban a Dunántúlon és a középső országrészben. Szintén a zivatarképződést támogatják majd azok a pozitív örvényességi mezők, melyeket a teknő áramlási mezeje több ízben szállít hazánk fölé.
Részletezve:
A felettünk húzódó légprofil szinte minden szinten megfelelően nedves, de főleg a Tiszántúli területek felett némileg szárazabb. A Thompson index ~38 fokos értékei, és a 0-3km-es átlagos relatív nedvesség térképe is a légkör kellő nedvességtartamáról árulkodik. A zivatarképződéshez elegendő potenciális energia halmozódhat fel (mlCAPE=500-800 J/kg) még a némiképpen zavaró felhőzet ellenére is, és habár a modellek számolnak néhol konvektív tiltással is, utóbbi valószínűleg nem szab gátat majd a konvekciónak. Valamint emelt jelleggel, nagy valószínűség szerint, több zivatar is kialakulhat. Ez utóbbi tápanyaga a már említett nedves szállítószalag lesz. Napközben a két folyamat együtt is dolgozhat, de éjszaka már az emelt konvekció lesz a domináns. A 0-6 km-es szélnyírás heves zivatarok kialakulása szempontjából határon mozog az ország egy jelentős hányadán (10-12 m/s), és elsősorban az ország középső, illetve annak déli részein kerülhet megfelelő átfedésbe a magas labilitási paraméterekkel. Megvizsgálva viszont a 0-3 km-es szélnyírást, felfedezhető, hogy ebben a tartományban több helyen is elérheti, vagy némileg meg is haladhatja a 15 m/s-ot. Főleg ez utóbbi tényező miatt, a multicellás zivatarok mellett több hibrid cella, valamint néhány szupercella is ki fog tudni alakulni várhatóan. A hodográf az ország nagy részén a jobbra kitérő szupercellák életben maradását támogatja. Külön kiemelendő még, hogy a kora délutáni órákat leszámítva a 0-1 km-es szélnyírás sem elhanyagolható, és ezzel összefüggésben vizsgálva a különböző szintek SRH értékeit, nem zárható ki akár mezociklonális tuba, vagy gyenge tornádó kialakulása sem. Erre főleg a középső országrész déli felén van legnagyobb esély.
Habár a 0-2,5 km-es szélnyírás vektorok nem zárnak be meredek szöget a zivatarok haladási irányával, de az alacsonyszintű nedvesség konvergenciák, a délután kifejezetté váló magassági divergenciákkal, valamint az örvényességi mezőkkel megtámogatva némi összeszerveződésre készteti majd a cellákat. Ez elsősorban késő délután és éjjel hozhat létre (akár több) MKR -t is. Az MNSZ várhatóan reggelig támogatja a konvekív folyamatokat.
Heves események:
- Felhőszakadás: a magas nedvességtartalom és az MNSZ által okozott, akár többszöri zivatarvonulás egy azon sávban, megfelelő terepviszonyok mellett villámárvizet okozhat!
- Szélvihar: a modellek inkább csak a keleti országrészben mutatnak érdemi kiszáradást, így ha ott ki tud alakulni egy-egy zivatar a nappali órában, az járhat hevesebb szélviharral, vagy akár száraz légzuhataggal, máshol inkább szupercellák környezetében emelkedhet a szélerősség 90 km/óránál magasabbra.
- Jégeső: a CAPE egy jelentős hányada a jégnövekedési zónába esik, valamint a nedves hőmérséklet 0 fokos szintje is ideálisnak tűnik a jelenséghez. Mindazonáltal a legnagyobb jégszemek várhatóan szupercellák környezetében hullhatnak, de várhatóan sehol nem érik majd el a szignifikáns (5cm-es) méretet.
- Tornádó: a szokásosnál kissé nagyobb, de még nem jelentős eséllyel. Erre leginkább az ország középső részén és annak is déli felén lehetne számítani (Baranya megye, és Bács-Kiskun megye déli része).
Összefoglalva:
A zivatarok már kora délután megjelenhetnek, várhatóan először a Dunántúlon és a középső országrészben, elszórt jelleggel. Később pedig esély van rá, hogy a zivatarok mezoléptékű konvektív rendszerekké álljanak össze. Nappal az ország középső szegmensében, és annak déli részén várhatóak a legintenzívebb zivatarok, majd estétől a Dunántúlon is megszaporodhatnak, de az emelt jelleg miatt várhatóan kevesebb heves kísérő jelenséggel.
A magas szélnyírási –és labilitási értékek szűk területre korlátozódó átfedésének, és az ebből fakadó bizonytalanságnak köszönhetően egy erős 1-es fokozat kiadását látom indokoltnak, de megjegyzendő hogy lokálisan megközelíthetik a kísérőjelenségek a szignifikáns heves kategóriát is.
