Összefoglalás:
A magassági gerinc, ami meghatározza időjárásunkat tengelyével kissé délebbre húzódik, ezzel a Kárpát-medence északi felén erősödik az áramlás a magasabb rétegekben. Közepes labilitási viszonyok és a határon lévő nedvességi profil mellett elsősorban az ország nyugati és esetleg északi részén jöhet létre zivatar.
Részletezve:
A hőséget hozó magassági gerinc valamelyest délre húzódik ezáltal közelebb kerül hozzánk a Nyugat-Európa felett lévő teknő és az ahhoz kapcsolódó hullámzó frontálzóna áramlási rendszere. Bár az ország nagy részén továbbra is a leszálló, szárító légmozgás lesz a jellemző, emellett nyugaton és északon lassú fokozatos nedvesedés is megfigyelhető.
A hullámzó frontrendszer egy-egy hidegfronti szakasza – időnként megtámogatva gyorsmozgású közép-troposzférikus rövidhullámú teknővel- egyre közelebb kerül nyugati és északi határainkhoz.
A nap második felében az északi területek fölé meleg nedves szállítószalag is behúzódik, amely erősíti az izoterm réteget kb. 750 és 850 hPa között főként a nyugati területeken, ez itt inkább emelt konvekciót vetít előre. Északon az MNSZ-hez köthető izoterm réteg kevésbé kifejezett. A középszintű örvényességi mezőben két háborgás vonul át az országon (ebben nincs igazán modellösszhang) nyugatról kelet felé; az egyik még dél körül, kora délután, a másik késő délután este. A felső troposzférában estétől léphet fel divergencia az áramlási mezőben. Az alacsonyszintű konvergencia (amely az érintő és gyengülő hidegfronti szakaszhoz köthető) is inkább estétől kifejezettebb mind a Nyugat-Dunántúlon, mind északon. A labilitási energia (Pl. MUCAPE) északon helyenként elérheti az 1000-1300 J/kg-ot, de a nyugati határvidéken néhol 1700 fölé is kerülhet (persze ebben modellről-modellre jelentős eltérések vannak, GFS-ben pl. 3000 (!) közelében van, bár akkor még a nedvességgel gondok vannak). A horizontális mezőket ill. az előrejelzett felszállásokat megnézve elmondható, hogy az elmúlt 2 naphoz képest a nyugati és északi területeken jelentősen növekedett a nedvesség (pl. több helyen 17-18 körüli Td). A kihullható víz néhol meghaladja a 36-38 mm-t, ez a nem túl nagy cellaáthelyeződési sebesség mellett kedvezhet a felhőszakadásnak. A nedvesedés ellenére helyenként még megjelenik 15 fok körüli delta Theta E, az ennél magasabb értékek területén jellemzően már nem elegendő a nedvesség a zivatarcellák létrejöttéhez. A kiszáradás okozta kifutószél erősödés elsősorban a már kellő nedvességgel rendelkező terület és a szárazabb terület határán létrejövő (vagy oda besodródó) celláknál jelentkezhet. A kiszáradás ellenére nagyon erős szélrohamokat (>90-100 km/h) a mérsékelt labilitás és a konvekció emelt jellege (izoterma, esetleg gyenge inverzió 800 hPa körül) nem valószínűsít. A szélnyírás a nap második felében egyre nagyobb lesz, de még így is jellemzően csupán 6-11 m/s között marad a 0-6 km-es érték, amely csak késő este északnyugaton kerülhet 12 m/s köré. Az alsó 3 km-es zivatarhoz képesti helikalitás késő estig jellemzően 50-100 m2/s2 alatt marad, késő estétől azonban a nyírás növekedésével nyugaton helyenként 150 fölé kúszik.
Mindezt figyelembe véve, főként a késő délutáni, esti órákban jöhet létre néhol zivatar elsősorban nyugaton, másodsorban az északi területeken. Főként multicellás zivatarok jöhetnek létre, de estétől északnyugaton nem zárható ki marginális szupercella sem, bár ez messze nem a legvalószínűbb forgatókönyv.
Veszélyforrások:
- szélvihar: viharos szél előfordulhat, de 90 km/h feletti lökésnek kicsi az esélye
- jégeső: 2 cm körüli, de erősebb multicellában, esetleg marginális szupercellában 2 cm fölötti sem zárható ki
- felhőszakadás: a nem túl gyors cellamozgás miatt 20-30 mm-t meghaladó csapadék is lehet
Megjegyzés:
A helyzet határesetnek számít mind a nedvesség, mind szélnyírás, mind a labilitás és kényszerhatások együttes jelenlétének tekintetében, így a lehetséges kimenetelek között szerepelhet egyrészt, hogy zivatar sem lesz az országban, míg másik esetben akár marginális szupercella is létrejöhet. Mindezek fényében a 0-s fokozatú jelzés kerül kiadásra.
