Összefoglalás:
A mai nap időjárását egy nem túl gyakori szinoptikus helyzet jellemzi, melyben hazánktól ÉK-re egy anticiklon található, fölöttünk ciklonális görbületű izobárokkal. Ez a fejlődő, mélyülő teknőként jellemezhető képződmény alapvetően K-ies áramlással jár együtt, áthelyeződése pedig DK-ről ÉNY-ra zajlik. A vázolt konfiguráció megfelelő táptalajként szolgál zivatarok kialakulásához, melyek felhőszakadásokat, elvétve heves eseményeket okozhatnak, valamint éjszaka egy nagyobb MKR is keletkezhet.
Részletezés:
Napközben elsősorban a Dunántúlon, ill. a Duna-Tisza közén fordulhat elő zivatar, de máshol sem kizárt, hogy fellépnek. A labilitás megadja erre a lehetőséget, mert ugyan várható némi CIN, de feltehetően ez a 2500 J/kg-ig fokozódó SBCAPE-nek nem fog problémát jelenteni. A leginkább instabil légrétegződésű térség ma az említett terület D-i, DNY-i része lehet. A konvekció további fókuszpontjai lehetnek magasabb hegységeink, melyek orografikus támogatást nyújthatnak a zivatarképződéshez.
Elsősorban multicellás zivatarokra számíthatunk, a 0-6 km-es szélnyírás nemigen éri el a 15 m/s-ot, de a 0-3 km-es szélnyírás hasonlóan magas értékei már előrevetítik, hogy erősebben szerveződött konvektív objektumok is kialakulhatnak, bizonyos multicellás zivatarokban a gyenge evolúciós jelleg dominálhat. Ilyen feltételek mellett, amikor a modellek által adott értékekhez már csak egy pici eltérés szükséges, akár marginális szupercella is benne van a pakliban. Összességében azonban a leginkább labilis és a legnagyobb szélnyírással rendelkező terület nemigen metszi egymást, így erre nem mondhatóak ideálisnak a körülmények.
Napközben a lassú cellamozgással jellemezhető multicellás zivatarok, melyek a nap folyamán 36-ról 44 mm-re fokozódó kihullható vízmennyiség mellett fejlődnek ki, jó eséllyel produkálhatnak felhőszakadásokat, ill. megfelelő terepviszonyok esetén villámárvizeket. Elvétve egy-egy heves esemény is felléphet, elsősorban jégeső formájában - jelentős CAPE lehet a jégnövekedési zónában, ill. az erősebben szerveződött, gyenge evolúciós multicellás zivatarokban nagyobb eséllyel állhatnak fel olyan jégtrajektóriák, melyek engedik, hogy a jégszemek nagyobbra hízzanak. Erre egy picit még a némileg helikális áramlási viszonyok is rátesznek egy lapáttal. Esetleg heves szélvihar is becsúszhat, de várhatóan azért nem ez lesz a jellemző. Heves eseményre leginkább DNY-on, D-en van esély.
Éjszaka aztán D felől egy újabb adag labilitás érkezik (a MUCAPE és a TI pl. szépen mutatja), melyhez alacsony szinten erősödő ciklonális konvergencia kapcsolódik. A 850 hPa-os ekvipotenciális hőmérséklet nyelvszerűen felhúzódó maximuma egyre inkább MNSZ formáját ölti, ezt pedig megfejeli a 250 és 300 hPa-os szinteken várható roppant erős divergencia. Ez komoly háttéremelést sejtet, ami a légkör felsőbb szintjein lévő jet magjának bal kilépő zónájához köthető. Mindezek arra utalnak, hogy az éjszaka folyamán kiterjedt MKR képződhet, mely akár az MKK kategóriát is elérheti. A 44 mm kihullható vízmennyiség mindenesetre bőven az ehhez szükséges minimum fölött van. Egy ilyen konvektív rendszer szintén felhőszakadásaival, kiterjedt csapadékzónájával okozhat villámárvizeket.
Veszélyforrások:
- felhőszakadások, villámárvizek (megfelelő terepviszonyok esetén)
- esetleg heves jégeső
- kisebb eséllyel heves szélvihar
