Újabb hullámzó front, újabb szupercellás esélyek
Érvényes: 2012.07.21 09:00
Összefoglalás:
A tegnap este érkezett hullámzó front illetve az előtte húzódó (gyakran rá felsikló) meleg nedves szállítószalag jó darabig vendégünk lesz, és ismét megfelelő környezetet teremet szupercellák kialakulásához. Az analízisek szerint a front a talaj-közeli szinteken már kifutott egészen a déli és keleti határainkig. A frontfelület meglehetősen elnyújtott dőléssel északnyugat felé haladva emelkedik. Délelőtt még nagyjából az 1500 m-es szinteken hidegadvekció zajlik jellemzően északi, északnyugati széllel. A déli óráktól egy visszahullámzás következtében 850 hPa-on már ismét délire, délnyugatira fordul az áramlás, miközben „alul” marad a jellemzően északias áramlás. Ezzel a front -legalábbis kb. 1000-1200 m felett- ismét felettünk lesz, sőt a fronthoz tartozó összeáramlás az északi határainkig is visszatáncolhat. A hidegfronti szakasz várhatóan a szombatra virradó éjszaka mozdul el ismét délkeleti irányba. Mindez emelt konvekciót valószínűsít, a kérdés az, hogy honnan, milyen magasból indul a keletkezés.
Részletezve:
A kontinens északnyugati része fölött lévő teknő (tengelye hozzávetőleges a Norvégia-Franciaország sávban húzódik) és az ahhoz kapcsolódó közép és magas szintű futóáramlás, gyakorlatilag a hullámzó frontálzóna fölött helyezkedik el. Ez kedvez a szélnyírásnak, mivel az alsó szinteken (kb. 3-4 km alatt) képződő frontális hullámok fölött a magassági áramlás nem törik meg, így időről időre, és helyről-helyre hol nagyobb, hol kisebb nyírást tapasztalunk (jellemzően 18-25 m/s-os a 0-6 km-es, a 0-3 km-es többfelé 20 m/s körül). A labilitási energia döntő része a front és a szállítószalag helyzetétől függ, a tegnapinál jóval kisebb értékeket találunk jellemzően 500-700 J/kg alatti a MUCAPE, amely csak a délnyugati határ közelében emelkedik 1000 fölé a GFS-ben délután, de akkor még a nedvesség viszonylag kevésnek tűnik. Háttéremelés főként este, éjjel támogatja az emelt konvekciót, mind középszintű örvényesség advekciót, mind magassági diveregnciát tekintve. A nap folyamán 0-3km-es helikalitás rendkívül magas értékeket vesz fel (néhol 300-350 m2/s2), bár a döntően 900 hPa feletti keletezés miatt ez most kissé félrevezető lehet. Mindent egybe vetve a nagy nyírás és helikalitás mellett minden életképes cella (függetlenül az elektromos aktivitástól) beforoghat, az élettartam azonban erősen kérdéses. A szupercellák elsősorban a frontális konvergencián jöhetnek létre főként a nap második felében ill. az éjszakai órákban. Bár az alacsony felhőalap mellette szól, de a viszonylag kicsi 0-1 km-es nyírás és az MNSZ által generált inverzió (ezáltal a labilitás eloszlása) nem támogatja tornádó kialakulást, de teljesen kizárni azért nem lehet. Az alacsonyszintű nyírási vektorok (pl. 0-2.5 km-es) magához a fronthoz képest ugyan nem igazán jó irányba mutatnak, de a fronton kialakuló egyes cellákat, átmenetileg segíthetik kisebb vonalas szerkezetek is kialakulhatnak, ezekhez azonban az emelt jelleg miatt viharos szél csak kis valószínűséggel kapcsolódhat.
Veszélyforrások:
- szélvihar: szupercellához kötötten kis valószínűséggel lokálisan előfordulhat 80-90 km/h fölötti széllökés, de a nedvesedő profil és az emelt konvekció az erős kifutószél ellen hat
- jégeső: egy-egy izmosabb szupercellában esetleg 2 cm körüli jég előfordulhat, főként a Dunántúl nyugati felén, de szerényebb labilitás inkább kisebb jeget sejtet
- felhőszakadás: a gyors cella áthelyeződés miatt minimális az esélye
Megjegyzés:
A kialakuló cellák nagy része mutathat rotáló jelleget, de igazán veszélyes helyzetnek -még lokálisan is- inkább csak nyugaton van némi esélye, ahol a konvergencia, labilitás és nyírás kellő átfedésbe kerül.
