Anticiklon helyezkedik el Nyugat-Európa felett, amelynek déli peremén egy hidegfront halad át az országon napközben. A magasban (elsõsorban 700 hPa-on) egy rövid hullámú teknõ elõoldalán 18 UTC-ig igen erõs lesz a nagytérségû emelés a Dunántúlon. Ezen emelõhatás a hidegfront vonala és a nagy labilitás értékek (CAPE: 1000-1500 J/kg) az ország délnyugati határánál metszenek össze. Ezen területen a 15 m/sec körüli vagy afeletti szélnyírás és a meglévõ helikalitás (kb. 200 m2/s2) az elegendõ nedvesség és a gyenge záróréteg (CIN) kedvez a szupercellás zivatarok kialakulásának. A GFS 15 UTC-s nagykanizsai hodográf elõrejelzésén a szupercellás zivatarok környezetének tipikus esete látható.
A határ közelében kialakult cellák délnyugati átlagszéllel besodródhatnak az országba, a kettéválást követõen a jobb oldali szupercella marad életben, mivel az SRH-R értéke a jelentékenyebb. Ekkor a szupercellák ény-ról délkeletre haladhatnak viszonylag kis átlagszélsebességgel. A 0-3 km-es szélnyírás vektorok hidegfrontra merõleges komponense a front egyetlen szakaszán sincs meg egyik idõpontban sem. Ennek elsõsorban északkeleten lenne jelentõsége, ahol a front áthelyezõdése a nagyobb. Az ország északkeleti, keleti részén egyes modellek szerint megfelelõ labilitás állhat rendelkezésre a szupercellák kialakulásához, de a délnyugati országrészhez képest kedvezõtlenebbek a feltételek. Az ország déli felében pedig várhatóan a kis labilitás lesz a gátja komolyabb cellák kialakulásának, noha ott a jelentõs a nedvesség konvergencia a délután folyamán és a többi feltételek is rendelkezésre állnának.
Összefoglalva:
- Lassan áthaladó hidegfront mentén elsõsorban délnyugaton szupercellák, fõként északkeleten erõs multicellás / szupercellás zivatarok nagyobb arányban beágyazottan.
- Fõ veszélyforrás: 90 km/h-s széllökések, jégesõ (2 cm), felhõszakadás