Összefoglalás:
Térségünkbe a nap folyamán NY-ról egy lassú mozgású hidegfront vánszorog be, mely ugyanakkor hullámzó jellegű, és kifejezetten örvényes áramlási rendszerrel rendelkezik. A kimélyülő nyomási mezőben is tetten érhető, némi ciklogenezist felmutató képződmény zivatartevékenység szempontjából kimondottan nehezen kiszámítható helyzetet teremt, melybe elsősorban a Dunántúlon vagy a Duna-Tisza közén becsúszhat egy-egy heves esemény.
Részletezés:
A mai napra adott modell kimenetek ritkán látható mértékű inkonzisztenciát mutatnak, mind egy adott modell adott időpontra képzett újabb és újabb futásait tekintve, mind a különböző modellek egymáshoz képest fellépő nagymértékű eltérése szempontjából. Az azonban valószínűnek látszik, hogy az elmúlt napok elszórt, izoláltabb jellegű konvekciójához képest ma már nagyobb területen és erősebben szerveződött, legalábbis multicellás konvekció lehetséges. Ezt részben a korábbiakhoz képest határozottabb háttéremelés támogatja, melynek fokozódása már az éjszaka folyamán is hozzájárult a D-Dunántúlon zivatarok létrejöttéhez. Másfelől a front környezetében, egy nagyjából É-D irányultságú sávban jókora labilitás felépülésére lehet számítani, a tengelyében még az MLCAPE is 1200 J/kg-os jellemző értéket vehet fel a délután folyamán, pedig ez a paraméter általában kisebb, mint a SBCAPE (mely ezúttal 1600 J/kg körül maximálhatja magát).
E labilitási tengely, ill. az ezzel szinkronban haladó kaotikus talajközeli összeáramlás a háttéremeléssel megspékelve leginkább a Dunántúl és a Duna-Tisza köze régiójában generálhat zivatarokat. Ezek pontos elrendeződése és erőssége azonban a fokozott bizonytalanság és a változékony alacsonyszintű áramlási viszonyok miatt nehezen megmondható. Alapvetően NY-abbra erősebben, míg K-en kevésbé erősen szerveződött multicellás konvekcióra lehet számítani. Heves események szempontjából a Dunántúl a veszélyesebb, a 12-15 m/s körüli 0-6 km-es szélnyírás már lehetőséget ad erre - a szélnyírás ezúttal lokálisan meglehetősen eltérő, akár lényegesen nagyobb is lehet, ami már szupercellát vagy hibrid képződményt eredményezhet (átmenetileg marginális mezociklonnal). A szerveződöttségre a 0-3 km-es szélnyírás hasonlóan magas értékei is támogatólag hatnak. A legkiugróbb modellfutások továbbá viszonylag helikális feltételeket adnak, 2-es szupercella kompozit paraméterrel.
Amennyiben a fokozottabb szélnyírást adó szcenárió valósul meg, az elég nagy DCAPE és vertikális ekvipotenciális hőmérsékleti gradiens a szintén viszonylag magas harmatpont-deficittel együtt már képes lehet a heves kategóriát is elérő szélvihart létrehozni. Emellett megfelelőnek tűnnek a feltételek arra is, hogy jégesőben akár 2 cm-t is elérje a jégszemek átmérője. Azonban ezen felsorolt heves események nem általános érvényűek lesznek, vélhetően legfeljebb itt-ott jelentkezhetnek. További (kisebb eséllyel heves) zivatartevékenység várható az éjszaka folyamán, mely annak ellenére tűnik valószínűnek, hogy markáns meleg nedves szállítószalagot nem lehet beazonosítani. A D felől együttesen fokozódó kihullható vízmennyiség és Thompson-index a megmaradó MUCAPE-pel és a magasban erősödő jet-divergenciával mind-mind erre utalnak.
Veszélyforrások:
- lokálisan 90 km/h-t elérő szélvihar
- lokálisan jégesőben akár 2 cm átmérőjű darabok
Megemlítendő még, hogy bár nem tipikus nem mezociklonális tornádós az időjárási helyzet, a légkör ezúttal jelentős mértékben biztosít örvényességi forrást, így akár ilyen eredetű tuba, tornádó is kialakulhat (nem beszélve egy esetleges mezociklonról). A mai felállás legbizonytalanabb része a szélnyírás mértéke, leginkább ezen múlhat, hogy lesz-e heves esemény vagy sem.
