A mai napon egy rendkívül összetett időjárási helyzet alakul ki Közép-Európában. A helyzet bonyolultságából adódóan, a mai napra várható heves események kialakulását tekintve nagy a bizonytalanság.
Hazánktól nyugatra egy hosszúhullámú teknő helyezkedik el, ami fokozatosan kelet felé halad a mai napon. A teknő déli peremén egy magassági ciklon fűződik le, ami holnap reggelig tőlünk délnyugatra fog elhelyezkedni (középpontjával Olaszország felett). A teknő előoldalán eleinte több szinten várható gyenge melegadvekció, de a kora délutáni óráktól középszinten lassú hidegadvekció indulhat meg, ami kedvezhet a labilis légkörnek. A magassági teknőhöz egy hosszan elnyúló, hullámzó frontrendszer tartozik, ami jelenleg már bejött a Dunántúlra hidegfrontjával, illetve a Duna-Tisza közén a hidegfront előtt egy konvergencia is helyet foglal. A front előterében keleten még erős melegadvekció zajlik, a front hátoldalán beáramló hűvösebb levegő miatt pedig stabilizálódik a légkör. A front a kora délutáni órákra nagyjából a Duna-Tisza közéig juthat és a délután folyamán hullámot vethet az északkeleti országrész felett. A front előterében egy meleg, nedves szállítószalag húzódik, ami az északkeleti országrészen és Tiszántúlon analizálható a nap folyamán, viszont az esti, éjszakai órákra a szállítószalag egy másik ága húzódhat a keleti országrész felé a frontfelületre csúszva, így emelt konvekcióval a Tiszántúlon esetleg további zivatarokra lehet számítani, amiknek a fő kísérőjelensége a felhőszakadás lehet. A nappali konvektív események alakulásában kiemelt szerepet tölt be a frontális konvergencia, hiszen a várható konvekció nagyobb része ennek köszönhetően indulhatna be. Azt hozzá kell tenni, hogy a front gyors mozgása miatt nem túl kedvezőek a feltételek. A talajfront, a magassági fronthoz képest előresiet (850 hPa-n a front megtorpan a középső országrész felett az éjszakai órákban), de minél lassabb az előrejelzettnél, annál nagyobb a heves események valószínűsége. Egyrészt azért, mert nagyobb labilitás halmozódhat fel ennek következtében, másrészt jobb átfedésbe kerülhetne a fokozottan szélnyírásos terület a labilitással.
A legbizonytalanabb tényezőnek a labilitás mértéke számít. A GFS alapján a Tiszántúlon 200-500 j/kg 0-100 mb MLCAPE értékek várhatóak, illetve az ECMWF-ben az északkeleten végbemenő hullámvetés következtében jöhet össze számottevő labilitás. A konvektív energia nagyságát tekintve a front mozgása fontos, hiszen minél lassabb, annál nagyobb labilitás realizálódhat. A légnedvesség a front vonalában kedvezően alakul, illetve a frontfelületre felcsúszó szállítószalaggal átfedésben 26-30 mm-es kihullható vízmennyiségek vannak. Maga az optimális szélnyírás várhatóan a front és a labilitás mögött haladhat, de főképp az északkeleti hullámvetés következtében átfedésbe kerülhet a labilis területekkel . További fontos tényezőnek számít, hogy 700 hPa-n egy igen erős szélnövekmény lesz jelen, ami ugyancsak északkeleten metszhet egybe a labilisabb területtel. Eddigi tapasztalatok szerint ennek következtében már esély nyílhat szupercellák kialakulásához. A 700 hPa-n lévő szélnövekmény továbbá a Tiszántúl számára is kedvező lehet. Összességében elmondható tehát, hogy északkeleten, illetve a Tiszántúlon kedvező feltételek adódhatnak egy-egy szupercella kialakulásához a nappali órákban.
A talajon előresiető front az esti, éjszakai órákra elhagyhatja a keleti határszélt, viszont délkeletről, a tengelyével tőlünk keletre elhelyezkedő szállítószalag egyik ága felcsúszhat a frontfelületre, aminek következtében emelt konvekcióval zivatarok alakulhatnak ki a Tiszántúlon. A konvekciót segíti, hogy a GFS alapján 300 hPa magasságban egy magassági divergencia is alakulhat a Tiszántúl felett. A magas - 30 mm körüli – kihullható vízzel ezeknek a zivataroknak főként a felhőszakadás lehet a fő veszélyforrásuk.
Veszélyforrások:
- felhőszakadás: a front vonalára megközelítőleg párhuzamos cellaáthelyeződés, illetve a magas kihullható víz következtében előfordulhat lokálisan lehulló nagy mennyiségű csapadék (30 mm felett). Az éjszakai órákban a Tiszántúlon továbbra is előfordulhat felhőszakadás.
- intenzív kifutószél: bár jelentősebb kiszáradás a modellek alapján nem valószínű, de egy-egy intenzívebb zivatarhoz társulhat akár 90 km/h feletti széllökés (főleg Borsodban, Szabolcsban, illetve a Tiszántúlon)
- jégeső: intenzívebb zivatarok környezetében előfordulhat 2 cm körüli, esetleg azt meghaladó jégátmérő, de nem lesz jellemző
- tornádó: kialakulásuk nem valószínű, hiszen optimálisabb helikalitási feltételek az esti órákra alakulnának ki, amikor a talajalapú labilitás már jelentősen mérséklődik, viszont a tegnapi Müllendorf-i tornádó kapcsán elmondható, hogy most sem zárható ki teljesen
Összefoglalás:
A mai napon a hidegfront előterében, leginkább a Dunától keletre van meg az esélye zivatarok kialakulásának. A front északkeleten hullámot vethet, így ennek következtében északkeleten, illetve a front előtt a Tiszántúlon kiemelten jók lehetnek a feltételek. A magasabb szélnyírás közvetlenül a front mögött érkezhet, leginkább átfedésben a labilis területekkel északkeleten lehet, illetve egy 700 hPa-n lévő szélnövekménynek köszönhetően a Tiszántúlon is meg lehet az esélye szupercellák kialakulásának. Az esetleges heves események leginkább ezekhez a zivatarokhoz tartozhatnak. Az esti, éjszakai órákban a frontfelületre felcsúszó szállítószalag következtében a Tiszántúlon további zivatarok lehetségesek, amiknek a felhőszakadás lehet a fő veszélyforrásuk.
Bár az események alakulásában meglehetősen sok a bizonytalanság, de a feltételek miatt 1-es fokozatú előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak.
Írta: Anarki
