Hazánk időjárását – csak úgy, mint az utóbbi napokban – a teknő előoldali helyzet jellemzi. A teknőhöz, illetve a brit középpontú ciklonhoz egy hullámzó frontrendszer tartozik, ami egyelőre hazánktól messze található, illetve átvonulása a holnapi napra tehető, viszont a frontrendszer előtt egy masszív összeáramlási zóna helyezkedik el (ÉNY-DK tengellyel), ami megközelítőleg átfedésben lehet egy hasonló tengellyel rendelkező örvényességi maximummal is. Mindezek mellett a teknő térségében fokozódó magassági jet stream kilépő zónáján egy divergencia alakulhat, ami további emelést biztosít majd. Térségünkben tartózkodik továbbá egy meleg, nedves szállítószalag, ami főként a Dunától keletre vesz majd részt aktívan a zivatarképződésben. Megemlítendő, hogy a tőlünk nyugatra található teknő peremén egy hullám is képződik, aminek következtében délnyugatról fokozatos hidegadvekció indul be középszinten a meleg, nedves szállítószalaggal és az összeáramlással átfedésben. Összességében a zivatarképződés a fokozatosan kelet-északkelet felé helyeződő örvényességi és összeáramlási zónához, illetve a Dunától keletre elhelyezkedő MNSZ-hez köthető majd. Heves zivatarok nagyobb számban a Dunától keletre fordulhatnak elő, ahol a szállítószalag további emelési tényezőt biztosít a konvekciónak.
Az összeáramlási zóna jelenleg a Dunántúlon tartózkodik, amivel átfedésben már most jelentősebb labilitás halmozódik az analízisek alapján. Keleten-északkeleten a szállítószalaghoz kapcsolódó zivatarok a késő délelőtti, kora délutáni órákra elhagyhatják az országot, illetve jelenleg is további képződés van az összeáramlás előterében. A modellek alapján hasonló mértékű (800-1400 j/kg 0-100 mb MLCAPE) labilitás halmozódhat fel a fentebb említett tényezőkkel átfedésben, illetve a nedvességi viszonyok is optimálisan alakulhatnak (nedves alacsonyszintű légprofil, illetve 32-36 mm-es kihullható víz). Némileg bonyolítja a képet, hogy a délután folyamán dél-délnyugat felől középmagas szinten szárazabb levegő érkezhet, ami növelheti az intenzív kifutószelek esélyét, főként a Dunától keletre (delta Theta-E: 16 fok körül, illetve növekvő tendencia a DCAPE értékében). Markáns középszintű áramlások nem helyezkednek el térségünkben, így a szélnyírási profil sem mondható extrémnek: a GFS például 12-13 m/s körüli 0-6 km-es szélnyírással számol, amíg az ECMWF az éjszakai órákra ettől magasabb értékekre számít a tiszántúli területeken (15-17 m/s). Tapasztalatok alapján ez már elegendő lehet egy-egy marginális szupercella kialakulásához, illetve éjszaka a Tiszántúlon van meg a lehetőség egy-egy szupercellához is.
Napközben tehát a kelet-északkelet felé helyeződő összeáramlási zóna mentén zivatarok kialakulására lehet számítani. Előfordulhat vonalba rendeződés is, amit egyedül a háttéremelési tényezők vonalas jellege okozhat. Itt az újratermelődő cellák, illetve a vonalra párhuzamos cellaáthelyeződés következtében a felhőszakadás lehet a fő veszélyforrás. Nem kizárható továbbá egy-egy marginális szupercella sem, hiszen a gyengébbnek mondható 12-13 m/s-os 0-6 km szélnyírás mellett 700 hPa-n egy viszonylag erős szélnövekmény lehet jelen. A zivatarok a Dunától keletre megerősödhetnek és környezetükben előfordulhat viharos kifutószél, illetve nagy méretű jég.
Bár meglehetősen bizonytalan az éjszakai kép, de nem zárható ki, hogy a Tiszántúlra egy MKR alakuljon ki, amiben főként a felhőszakadás, a nagyméretű jég és az intenzív kifutószél jelenthet nagyobb veszélyforrást. Egyes modellek viszont ennek a kialakulását javarészt határainkon kívülre várják.
Veszélyforrások:
- felhőszakadás: a magas kihullható víz (32-36 mm), illetve az összeáramlásra párhuzamos cellaáthelyeződés következtében előfordulhat egyes helyeken 50 mm-t meghaladó csapadék
- jégeső: a magas labilitás következtében előfordulhat 2 cm körüli jégméret, illetve a Dunától keletre 2 cm felett sem kizárt
- intenzív kifutószél: zivatarok környezetében előfordulhat 90 km/h-t meghaladó széllökés (dél felöl kiszáradás, 16 fokos delta Theta-E, délről növekvő DCAPE)
Összefoglalás:
Nyugat felől egyre több helyen zivatarok kialakulására lehet számítani, amik a Dunától keletre erősödhetnek meg. Ezeken a területeken nagyobb számban lehetnek, akár heves zivatarok is, amikhez kapcsolódhat felhőszakadás, nagyméretű jég és intenzív kifutószél is. Bár nagy a bizonytalanság, de estére, éjszakára a Tiszántúlon egy MKR is kialakulhat, ami nagy területen okozhat jelentős mennyiségű csapadékot.
