A paraméterek szűk átfedése, illetve a modellekben mutatkozó inkonzisztencia következtében az előrejelzés bizonytalansága nagy! Hazánk időjárását egy lassan közelítő nyugat-európai teknő, illetve az ahhoz tartozó hullámzó frontrendszer határozza meg. A frontrendszer hidegfronti szakasza jelenleg már országhatáron belül tartózkodik, viszont az előrejelzések alapján a következő órákban jelentősen belassul, legyengül, illetve délutánra behorpad, és egy melegfronti hullám képződik rajta. A rendszer előtt egy meleg, nedves szállítószalag is helyet foglal, ami napközben főleg a Dunától keletre, illetve a Tiszántúlon lehet aktív, viszont délutánra, estére a szállítószalag egy másik ága húzódik délnyugatról országunk felé. A front az éjszakai órákra valamelyest begyorsul, és péntek reggelre érhet el a keleti határainkhoz. Napközben a front hullámzásának köszönhetően először kiemelten az északkeleti, később a délnyugati területeken jelentkeznek megfelelő feltételek zivatarok kialakulásához, de kisebb eséllyel máshol sem lehet kizárni. Főleg a két említett terület felett - északkelet, délnyugat - lehet megfelelő átfedés az erősebb szélnyírási profil, illetve a labilitás között. A front előtti melegszektorban mindkét modell alapján jelentős labilitás halmozódik fel (0-100 mb MLCAPE: 600-1200 j/kg). A nedvességi tényezők napközben főleg északkeleten lesznek kedvezőek, ahol 36-38 mm-es kihullható víz áll rendelkezésre, illetve késő délutántól délnyugatról is lassan szivárog be a nedvesség. Itt meg kell jegyezni, hogy míg a GFS az északkeleti nedvesség tekintetében egyetért az ECMWF-fel, addig délnyugaton a GFS nedvesebbnek bizonyul annál. Északkeleten már napközben számolni lehet zivatarok kialakulásával, ahol a magas labilitás és nedvesség mellett egy tartós összeáramlás is jelen lesz. A délután egyre inkább kedvezővé váló szélnyírási profil (15-17,5 m/s 0-6 km) következtében pedig szupercellás konvekciót sem lehet kizárni. A paraméterek egymáshoz képesti szűk átfedése megint magában hordozza a bizonytalanságot, bár az ECMWF ebben a tekintetben optimistább a GFS-nél. Összességében nem lehet itt kizárni egy-egy szupercella kialakulását, amihez kapcsolódhat 90 km/h körüli vagy azt meghaladó kifutószél, felhőszakadás, illetve nagyméretű jég. Kis eséllyel mezociklonális tornádó kialakulását sem lehet kizárni, viszont a gyenge helikalitási paraméterek miatt elhanyagolható az esélye amellett, hogy a nedvességi tényezők kedvezőnek tekinthetőek. A délnyugati területeken eleinte a száraz légrétegződés hátráltathatja a konvekciót, de a délután közelítő szállítószalaggal fokozatosan szivárog a nedvesség. A kedvezőbb paraméterek javarészt a délnyugati határainkon kívül esnek, viszont a határ közelében is (Zala délnyugati felében és Somogy, Baranya megyében) kedvezőek lehetnek. A nedvesebbnek mutatkozó GFS-ben itt is kiterjedtebb a labilitás az ECMWF-hez képest. A meglehetősen száraz légrétegződés következtében megnő az ekvipotenciális hőmérséklet gradiense, amit a fokozódó delta Theta-E értékek mutatnak (18-22 fok). Összességében elmondható, hogy országunk délnyugati felében is meg van az esélye egy-egy szupercella kialakulásának. Némileg rontja az összképet, hogy az optimális paraméterek javarészt országhatáron kívül vannak, illetve a jobbra haladó szupercellák is határon kívülre húznak majd. Az esetlegesen kialakuló szupercellák a szárazabb légrétegződés miatt az északkeletieknél is hevesebb kísérőjelenségeket hordozhatnak magukban: 100 km/h körüli vagy a feletti kifutószél, felhőszakadás, nagyméretű jég (akár szignifikáns átmérővel). Benne van a pakliban az is, hogy az itteni nedvesség hiánya miatt országhatáron belül nem alakul majd ki intenzív zivatar. Az éjszakai órákban a GFS alapján nem lehet kizárni, hogy a front előterében egy MKR épüljön ki a szállítószalag délnyugatról érkező ágán, ami a Dunától keletre, illetve a Tiszántúlon állhat össze és okozhat jelentős mennyiségű csapadékot, illetve egy-egy helyen intenzív kifutószelet vagy nagyméretű jeget. Az éjszakára begyorsuló front mentén is van esély szórványos zivatarra, viszont ezek heves eseményeket várhatóan nem okoznak majd. Veszélyforrások: - jégeső: a magas labilitás, illetve a fokozódó szélnyírás következtében északkeleten és délnyugaton nem lehet kizárni 2 cm körüli vagy a feletti jégátmérőt intenzív zivatarok, illetve szupercellák környezetében. A délnyugati területeken meglévő fokozottabb szélnyírási viszonyok és a száraz légprofil következtében alacsony valószínűséggel szignifikáns jégméretet sem lehet kizárni - felhőszakadás: főként az északkeleten magas 36-38 mm-es kihullható víz következtében és az éjszakára várható – meglehetősen bizonytalan – MKR következtében lehet rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék - intenzív kifutószél: szupercellák környezetében előfordulhat 90 km/h körüli, illetve azt meghaladó kifutószél. Délnyugaton egy-egy zivatarban nem zárható ki 100 km/h feletti széllökés sem - tornádó: kialakulását nem lehet kizárni főként északkeleten, ahol a nedvességi paraméterek optimálisnak bizonyulnak, viszont a helikalitási paraméterek elég gyengének várhatóak. Tapasztalatok szerint azonban így sem lehet teljesen kizárni őket Összefoglalás: Hazánk időjárását a mai napon egy hullámzó frontrendszer határozza meg. Kedvező paraméterek az északkeleti és a délnyugati területeken adódhatnak, ahol a magas labilitással jó átfedésbe kerülhetnek a 15-20 m/s-os szélnyírási paraméterek. Ezeken a területeken nem lehet kizárni egy-egy szupercella kialakulását sem, amik a heves időjárási jelenségek teljes spektrumát produkálhatják: nagyméretű jég, intenzív kifutószél, felhőszakadás és a tornádó lehetőségét sem lehet maradéktalanul kizárni. A délnyugati területeken alacsony bekövetkezési valószínűséggel szignifikáns heves eseményeket sem lehet kizárni. Bár a modellekben meglehetősen bizonytalan képet mutat, de az éjszaka folyamán egy délnyugatról északkelet felé helyeződő MKR kialakulására is számítani lehet, aminek a fő veszélyforrása a felhőszakadás lehet. Összességében elmondható, hogy a paraméterek most is szűk területen fedik egymást, illetve a különböző modellekben eltérő nagyságú paraméterek mutatkoznak. Tehát az előrejelzés bizonytalansági tényezője magas, így 1-es fokozatú konvektív előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak – annak ellenére, hogy kis eséllyel lehet egy-egy szignifikáns esemény is délnyugaton.
